|
|||||||||||||||||||||
Árulkodó jelek - Amiről a test beszél
Előfordult már Veled, hogy mikor gyermekedért mentél az óvodába, vagy az iskolába, már első pillantásra tudtad, hogy baj van? Valószínűleg Neked is volt már ilyen élményed, hiszen gyakorló szülőként Te is jól ismered gyermeked. Sőt, akár az is elképzelhető, hogy nagy körvonalakban akkor is el tudtad volna mondani, hogy mi történt, ha gyermeked egyetlen szót sem szólt volna. Biztos vagyok benne, hogy Te is legtöbbször már gyermeked testtartásából, mozgásából következtetni tudsz arra, mi történhetett vele az iskolában, milyen hangulatban van, hogy milyen jegyet, esetleg beírást hozott aznap. Vidám vagy szomorú?Ha fogát összeszorítja, és dacosan néz, akkor ez valószínűleg valamilyen indulatot fejez ki, valaki valószínűleg megbántotta, vagy valamilyen igazságtalanság érte. Ha a fejét lehorgasztva, lassan vonszolja magát hazafelé, akkor valami nem sikerült, valamiben vesztett vagy kudarcot szenvedett el. Mikor rugalmas léptekkel, peckesen közelít, biztos valamilyen örömhírrel érkezik. Ha a „Na, mi történt ma?” kérdésre válaszolva alkalmanként félrenéz, vagy kerüli a tekinteted, akkor szinte borítékolni lehet, hogy nem akar, vagy nem mer elmondani valamit. A teste azonban - szándékától függetlenül - beszél helyette. A testbeszéd önkéntelen, a gyermek akaratától független, így hazugságra sem használható. A test többet mondGyermeked is figyel a Te testbeszédedre, és érti is ezt. Gondolj csak arra, milyen fegyelmező hatása lehet egy összeráncolt szemöldöknek, egy felemelt ujjnak, vagy mennyire megnyugtató lehet egy mosoly, egy simogatás vagy egy ölelés. Valójában a gyerekek esetében a testbeszéd sokkal több információt hordoz, mint a szavak. Ha ezeket a jelzéseket nem értjük meg, akkor gyermekünk közlendőjének túlnyomó része elveszik számunkra. Pont az a része, mely a legfontosabb, mely gyermekünk hangulatáról, lelkiállapotáról, érzelmeiről árulkodik. A változás bajt jelezhetMinden gyermeknek sajátos a testtartása, és egyediek, rá jellemzőek a gesztusai. Érdemes ezekre figyelnünk, mert ha eltérést tapasztalunk, ez szinte biztos jelzése annak, hogy a lelkiállapotában is változás történt. Sajátos megnyilvánulása ennek például a félszegség, vagy – sok-sok egyéb mellett – árulkodó jel lehet a nyegle ülés is, ami sokszor bosszanthat bennünket, pedig lehet, hogy valamilyen sikertelenséget jelez, vagy azt, hogy gyermekünk nem találja a helyét. Ilyenkor inkább tapintatos segítségre szorulna, mint a „szokásos” rosszalló figyelmeztetésre. Csak óvatosan!Jó esetben a testbeszéd összhangban áll a szóbeli közléssel. Ha a test mást mond, mint a száj, akkor ott valami hamisság, zavar, probléma van, és esetleg éppen a testbeszéd ad támpontot arra, hogy merre kutassuk a problémát, miben szorul gyermekünk bátorításra, segítségre. Nagyon fontos azonban, hogy miként kezeljük a testbeszédből szerzett információkat! Sose feledjük, hogy ezeket a gyermek nem szándékosan hozza tudomásunkra, mondhatni, „csak kileshetjük” azokat. Tapintatosan, gyermekünk érdekében kell használnunk az így szerzett információkat, de semmiképp sem szabad a gyermek megszégyenítésére használni ezeket. Közel és távolTe is észrevetted már saját magadon, hogy „ideges” leszel a tömött buszon? Ha kicsi helyre túl sok embert zsúfolunk össze, rövid időn belül - látszatra ok nélkül – ingerültekké válnak. Ugyanígy van ez a gyerekekkel is. Az emberi kapcsolattartás során, bár ez ritkán tudatosul, fontos szerepe van az egymástól tartott távolságnak. Az egyéni térigény változó. Fontos, hogy megismerd, milyen térviszonyok biztosítanak jó közérzetet gyermekednek, és melyek irritálják, hiszen csak így biztosíthatod számára a nyugodt, ugyanakkor fejlesztő környezetet, melyben képességei kibontakozhatnak. Játékötletek szülőknekMa kivételesen nem gyerekeknek, hanem szülőknek szóló játékötleteket állítottam össze, melyek segítségével fejlesztheted a testbeszéd megértésének képességét. UtánzóFigyeld meg gyermeked viselkedését egyes helyzetekben (például a játszótéren a homokozóban, vagy ha a szobájában játszik), majd pároddal négyszemközt próbáljátok meg utánozni. Figyelj oda az apróságokra: milyen arckifejezése van, hogyan tartja a kezét, hogyan vakarózik, hogyan néz körbe, ásít, ül vagy térdel. Miközben egyikőtök utánozza őt, próbáljátok kitalálni, mi járhat gyermeketek fejében. Vicces játék, és közben sokkal jobban megismerhetitek gyermeketek gondolkodását, érzéseit. Persze ne a gyerek előtt játsszátok ezt a játékot, nehogy úgy érezze, hogy kigúnyoljátok, vagy nevettek rajta. Mire gondol?Ha pároddal a szabadban vagytok, például a strandon, szemeljetek ki magatoknak valakit, aki elég messze van hozzá, hogy a hangját ne halljátok, de elég közel, hogy az arcát, a gesztusait tisztán láthassátok. Figyeljétek őt egy kis ideig, majd próbáljátok kitalálni, mire gondol, mit érez, esetleg miről beszélget. Próbáljátok felépíteni a karakterét, próbáljátok megfejteni őt: hány éves, hol lakik, milyen iskolát végzett, mi a munkája, van-e családja. Chaplin-játékCharlie Chaplin, a némafilmes korszak nagy sztárja, beszéd nélkül is hosszú történeteket tudott elmesélni pusztán a mimikájával, a mozgásával. A mai színészek már korántsem használnak ennyire eltúlzott gesztusokat. Üljetek le a tévé elé, kapcsoljatok be egy filmet, majd halkítsátok le a televíziót. Próbáljátok meg kitalálni pusztán a képek alapján, miről szól a történet. Találgassatok: ki a gonosz, ki a jó, ki hazudik, ki mond igazat. Jó szórakozást kívánok!
Gondolkodjunk közösen! Mondd el a véleményed! Legnépszerűbb bejegyzések
Legfrissebb bejegyzések
|
Kazal Kolos Az olvasás öröm is lehet!Azért dolgozunk, hogy egyetlen gyermek se valljon kudarcot az életben olvasási problémái miatt! Találkozzunk a Facebookon is!
|
||||||||||||||||||||
Kazal Kolos Copyright © Varazsweb |
|||||||||||||||||||||