Van valami jó a tanulási problémákban?

Mikor kiderül, hogy gyermekünknek problémái vannak a tanulással, a különböző, enyhébb, vagy súlyosabb tanulási zavarok törvényszerűen váltanak ki indulatokat a családból és az érintett gyerekből is.

"- Miért pont velünk történt ilyesmi?"

"- Miért csak én vagyok ilyen szerencsétlen?"

A tehetetlenség szüli az ilyen mondatokat. Ilyenkor a család és a barátok gyakran próbálkoznak ilyesmi vigasztalással: „Örülj, hogy nincs nagyobb baj!”, de ez nem sokat ér! Mindenkinek a maga baja a legnagyobb, és nemigen lát ki belőle.

Nagyon emelkedett léleknek kell lenni ahhoz, hogy valaki a saját problémáján felülemelkedve, más tragédiáját szem előtt tartva hálás legyen a sorsnak a kisebb nehézségért.

Megéri betegnek lenni

Elsőre meglepőnek tűnik, de a betegségnek vannak előnyei is.

Hogyhogy? A betegség lehet előnyös? Hiszen a betegség csapás! - Ez az egészséges ember első reakciója.

Valóban, legfőbb (alap)érték az egészség, de nézzünk csak kicsit a jelenség mögé!

A betegség legfontosabb előnye az, hogy segítségével el tudok menekülni valami elől. Gyerekkorában valószínűleg Önnel, vagy gyermekével is előfordult, hogy dolgozatírás, nagyobb kihívás idején belázasodott, fájt a feje, hasmenése volt, vagy görcsölt a hasa. Ezek valódi fizikai tünetek, melyek igazi szenvedést okoznak. Kellemetlen, mégis szabályos módja a probléma elkerülésének. Ez nem szándékos, tudatos megoldás, és általában a jó tanulókkal fordul elő. A rossz jegytől való félelmek tudat alatt állítják elő a tüneteket, a kiváltó ok a teljesítmény-szorongás.

Az is a betegség hasznának tekinthető, hogy aki beteg, az több figyelmet kap a környezetétől, mintha egészséges volna. Ha pedig figyelnek rám, az olyan, mintha jobban szeretnének. Sokszor találkozhatunk ezzel a jelenséggel is, például testvérféltékenység esetén.

A gond összehoz

Hogy jön mindez ide?

Régi megfigyelés, hogy a gond összehozza az embereket. Amikor a tanulási zavarok felbukkanása után elindul a család a megoldás keresése felé, az bizony idő- és energiaigényes folyamat. Vizsgálati időpontokat kérni, a gyerekkel kapcsolatos régi adatokat előásni az emlékezetünkből és a fiókokból, gyerekünket szakemberekhez kísérni, bátorítani, a vizsgálatok alatt a váróban izgulni, szakemberekkel konzultálni, fejlesztésre járni, - ideértve a gyerekkel való közlekedést a különböző helyszínekre, sőt saját munkánk átcsoportosítását, hogy szabaddá tudjuk tenni magunkat a szükséges időpontokra - hatalmas szervezési és érzelmi teljesítmény.

Furcsa belegondolni, de ha valakiért áldozatot hozunk, akkor őt egyre jobban megszeretjük.

Megszeretjük a gyerekünket? Hiszen eddig is szerettük. Sőt, arra vágytunk, hogy tökéletes legyen!

Ez mind igaz. Viszont a szeretet minősége a nehézségek közös leküzdése során megváltozik. Elmélyül a kapcsolat az együttműködés során. Sok család számolt már be erről a jelenségről.

Fekete bárány

A "tökéletes gyerek", akiről mindenki álmodik, ha lenne, nagyon sablonos állapotot eredményezne. Büszkeségünk tárgya az lenne, hogy szép, okos, ügyes. Mire is lehetnénk büszkék egy ilyen "készen kapott tökéletesség" esetén? Valószínűleg csak a génállományunkra. Ez sem kevés, de csak a hiúságunkat legyezgetné.

A "problémás gyerek" először csalódást és indulatot vált ki. (Sajnos vannak családok, ahol ez az állapot fenn is marad. A testvérek közt ő lesz a fekete bárány, aki csak a gondot okozza.) A valóságban azonban ez a "probléma" rengeteg előnyt is hozhat a szülő-gyerek kapcsolatban.

Megtanulunk figyelni gyerekünk apró rezdüléseire is, a vizsgálatokra, fejlesztésekre járva, sorunkra várva sokat beszélgetünk vele. Ezalatt a kényszerű többlet-idő alatt olyasmiket is megtudhatunk tőle és róla, amiket a napi rohanásban talán sosem sikerülne. Válaszolva neki önmagunkból is többet hozunk ki, mint a korábbi rutinválaszaink során. Mélyebben megismerjük egymást, elmélyül a gyerekünkkel való kapcsolat.

Hazatérve párunkkal megbeszéljük a történteket, így vele is több időt töltünk. Kicseréljük véleményünket, megismerjük egymás szempontjait, - ezek által párkapcsolatunk is elmélyülhet.

És ha nincs egyedül?

Egy komoly veszély támadhat: mivel az idő véges, előfordulhat, hogy többi, kevésbé problémás gyermekünkre kevesebb időt tudunk fordítani. Emiatt ők féltékennyé válhatnak, "kitalálhatnak maguknak" valami gondot, betegséget, vagy magatartási devianciát, hogy ők is megkaphassák az igényelt figyelmet. Ennek megelőzésére, bármennyire is fáradtak vagyunk, rendszeresen biztosítsunk számukra is kizárólagos figyelmet, kétszemélyes külön-időt, amikor az ő látszólag apró ügyeiknek szenteljük teljes figyelmünket. Ezalatt többi gyerekünkkel, beleértve a "problémásat" is, a másik szülő, a nagyszülők, barátok legyenek, hogy semmi se zavarjon minket.

Pozitívumok

Ne csapjuk be tehát önmagunkat: a tanulási zavar, vagy bármely más testi-lelki betegség, nem jó dolog. De ha már így esett, kihozhatunk belőle olyan pozitívumokat is, melyek gazdagíthatják életünket, kapcsolatainkat.

Mit tehetsz Te, ha segíteni akarsz gyermekednek?

Ha szeretnéd, hogy gyermeked tanulási próblémái csökkenjenek, vagy akár meg is szűnjenek (és miért ne szeretnéd?), akkor fejlesztened kell a képességeit. Legfontosabb az olvasási, a számolási és a nyelvtanulási képesség javítása, ezekre lesz a későbbiekben a legnagyobb szüksége. Ha rászánod az időt és az energiát, tanulsz gyermekeddel, és fejleszted a képességeit, játszol és beszélgetsz vele, akkor gyermeked egyre jobb eredményeket fog elérni az iskolában, és sikeresebb lesz az életben. 

Ez sokszor nehéz küzdelem, de nem vagy egyedül! Ebben segít Neked a Varázsbetű Programcsalád is. Kattints ide, és tudj meg többet róla, hogy hogyan segíthetsz gyermekednek!