|
|||||||||||||||||||||
Játsszunk valamit!
Ma már természetes, hogy gyerekeink a szabadidejük egy részét a számítógép előtt töltik. Sajnos, valószínűleg jóval többet ülnek a különböző képernyők elött-fölött, mint amennyi kívánatos lenne. Időnként esetleg olvasnak, talán nagyokat fociznak, néha előkerülnek a társasjátékok is. Nem tudom, Te hogy látod, de nekem az a tapasztalatom, hogy jóval szegényesebb a „játékismeretük”, mint az előző korosztályoké volt. Nincs időnk játszani!Nincs időnk játszani! De mintha kedvünk és tehetségünk se lenne. Akkor, ha csak ketten-hárman is voltak – pláne, ha még többen is összejöttek – azonnal felhangzott a kérdés: mit játsszunk? És már röpködtek is a változatosabbnál változatosabb javaslatok, attól függően, hogy milyen eszközeik voltak, mennyire volt vegyes a korosztály, milyen volt az idő: volt bújócska, fogócska, körjátékok, tapsos játékok, ugrókötelezés, golyózás, labdajátékok, versenyek. Esős időben a szobában játszottak, játék az ujjakkal, boltos játék, iskola, öltöztető baba, malmozás, kártya és még sokáig tudnám sorolni azt a sokféle tevékenységet, amelyekkel az időt múlattuk, és magunkat mulattattattuk. Van kedved játszani?Te mikor hallottad legutóbb a kérdést: "Mit játsszunk?" Vajon mit válaszolnál rá? Hányat javasolnál ezek közül a „közönséges játékok” közül? Praktikus életet élünk, s a gyerekek ugyancsak céltudatos nevelésben részesülnek: ügyeskedj, hogy ötről hatra juss! Éppen ezért főleg fejlesztő játékokat adunk gyerekeink kezébe. Kezdjük ezt már a világgal éppen csak ismerkedő, fogni éppen csak tudó aprósággal is: ugye ismerős az a színes műanyag gömb, amelyen különböző formájú lyukak vannak, amelyeken át a megfelelő formájú négyszögeket, csillagocskákat, egyebeket lehet bedobni a gömbbe. Mutogatni kezdjük a kicsinek: látod ez egy háromszög, hol látsz ott (a gömbön) ugyanilyet? Ő persze sehol sem lát, mert számára az üres lyuk kontúrja nem azonos a kezünkben tartott zöld háromszöggel, hogyan várhatnánk a még beszélni is csak tanulgató csöppségtől ilyen elvont gondolkodást? TeljesítményorientáltTermészetesen valamennyien jót akarunk: a világ körülöttünk „teljesítményorientálttá” vált, és mi fejleszteni akarunk, hogy gyermekünk lépést tudjon tartani, nehogy lemaradjon a versenyben. Kérlek, ne érts félre: nagyon hasznosak a fejlesztő játékok, de csak akkor, ha gyermekünk már „megérett” arra, hogy az pusztán játékként is örömet tudjon szerezni neki! Minden játék fejleszt valamilyen képességet!A mai közhittel ellentétben: a gyermek életkorának megfelelő játékban a képességek „fejlesztés nélkül” is fejlődnek. Maguktól! A legújabb idegélettani kutatások arra tanítanak, hogy a valódi fejlődés alapfeltétele a gyermek oldott és derűs állapota. Az ingerületeket az idegrostok között továbbító speciális anyagok így vannak jelen kellő mennyiségben az idegrendszerben. Nemrég, egy általános iskolásoknak kiírt pályázaton derült ki, hogy a gyerekek többsége alig néhány játékot ismer. Sok szülő a napi rohanásban, érdek központú világunkban a hasznos munkától, tanulástól elcsent időpazarlásnak tekinti az „öncélú játszadozást”. Szinte csak akkor engedi-küldi játszani, ha valamiért zavaró a gyerek jelenléte. A számos neves pszichológus véleménye közül csak egyet hadd idézzek: A gyermek azért játszik – tanítja Rubinstein – mert fejlődik, és azért fejlődik, mert játszik. A játék fejleszti a figyelmet, a képzeletet, az ügyességet, szerepvállalásra tanít, közösségi élményhez juttat, erősíti rögtönző és koncentráló készségünket, fejleszti logikánkat, gondolkodásunkat, beszédünket, kifejezőkészségünket, önuralmat, önbizalmat ad, és arra is ránevel, hogy győzni-veszteni egyaránt megtanuljunk. Legyen időd gyermekeddel játszani!Vajon hogy válaszolnál Te és hogyan válaszolnának felnőtt ismerőseid, ha valaki megkérdezné: gyermekük 5-6 éves kora után is játszottak vele, ha nem is rendszeresen, de viszonylag gyakran? Teremts rá időt, hogy játssz gyermekeddel, mégpedig olyat, ami számára sem unalmas! Felidézheted gyerekkori kedvenc játékaid, vagy tanulhattok újat. (Vannak olyan könyvek, amelyek igazi játékgyűjtemények: pl.: a mondókáktól a mozgásos-énekes játékokig írják le, mutatják be a hagyományos magyar gyermekjátékokat; vagy éppen életkoronként, a háromévestől a kamaszkorig adnak útmutatást.) De nehogy megijedj, ha akár a régi, akár az új játékot nem tudod rögtön tökéletesen megvalósítani gyerekeiddel! Együtt kell próbálkozniuk türelemmel - és sok-sok nevetéssel – amíg ők is rákapnak az ízére. KözösenA játék alkalmat ad a közös élményszerzésre, jóízű beszélgetésekre is. Komoly szerepe lehet abban, hogy megvédje a szülőt attól, hogy eltávolodjon a gyerekétől. Megismerheted gyermeked olyan tulajdonságait, jó vagy rossz szokásait, amelyek egyébként rejtve maradnának előtted. Játsszatok minél többet szabadon, gyermeked életkorának megfelelően! Ezzel erősíted és fejleszted is gyermeked!
Gondolkodjunk közösen! Mondd el a véleményed! Legnépszerűbb bejegyzések
Legfrissebb bejegyzések
|
Kazal Kolos Az olvasás öröm is lehet!Azért dolgozunk, hogy egyetlen gyermek se valljon kudarcot az életben olvasási problémái miatt! Találkozzunk a Facebookon is!
|
||||||||||||||||||||
Kazal Kolos Copyright © Varazsweb |
|||||||||||||||||||||