Nagy gyerekek nagy gondokkal

Ahogy mondani szokták: Kis gyerek kis gond, nagy gyerek nagy gond. És ez manapság egyre inkább igaz, hiszen egyre több felnőtt gyerek (20, 25, akár 30 éves) él továbbra is a szüleivel, és bizony ez az együttélés gyakran egyáltalán nem felhőtlen.

Amikor még a gyerek még kicsi, akkor sok szülő titkos kívánsága, hogy bárcsak otthon maradna örökre, ne menne el soha otthonról. Azonban ahogy a gyermek növekszik, a dolgok változnak, és a gondok sokasodnak, és a gyerek egyre gyakrabban rúgja fel a szabályokat. Gyakori, hogy megjelenik az alkohol, a cigaretta, esetleg valamilyen kábítószer, és problémák vannak a tanulással és a munkával is.

Véget nem érő aggodalom

Szülőként mindig felelősnek érzed magad gyermekedért - akár 9, akár 19 éves. Az idő múltával egyre több kihívással kell szembenézned, hiszen ahogy gyermeked idősödik, egyre kockázatosabb dolgokat vállal be. Ötéves korában még csak azon izgulsz, hogy leesik a mászókáról és megüti magát. Mikor betölti a tizenegyet, és focizni, síelni vagy lovagolni kezd, akkor a sérülésektől rettegsz. Mikor munkát vállal, azon aggódsz, hogy a fizetését szeszre vagy drogokra költi. Ha megszerzi a jogosítványt, akkor már a balesetektől is félhetsz, és ijedten hallgatod a mentő szirénáját. Amikor pedig aggodalmaidról beszélsz, általában az a válasz, hogy: “Már felnőtt vagyok!”

Csak jogi értelemben

Bár a gyerekek 18 éves koruktól már valóban felnőttnek számítanak, ez csak egy jogi határ. A tinédzserkorra jellemző gondolkodásmód és viselkedés felső határa egyre inkább kitolódik, akár 23-25 éves korig is. Nem tudnak és nem is akarnak felelősséget vállalni saját döntéseik és tetteik következményeiért, valójában fel sem tudják mérni, hogy cselekedeteiknek milyen hatása lesz vagy lehet saját magukra és másokra. Csak a pillanatnyi, azonnal, vagy hamar elérhető előnyök és örömök érdeklik őket, a jövőre nem gondolnak.

Nem elég fejlett

És ez még csak nem is felelőtlenség, hanem egyszerű biológia. A tinédzserek agya egyszerűen másképp működik, mint a felnőtteké, ezért vállalnak túl nagy kockázatot, és ezért viselkednek meggondolatlanul.

Azonban a felnőtté válás jogi és biológiai határa közötti szakadék sok család életét keseríti meg.

Hogyan tartassuk be a szabályokat?

Vajon mit tehetsz, hogy gyermeked végre valóban a korának megfelelően viselkedjen?

Szülőként, mikor azt halljuk, hogy túl szigorúak vagyunk, gyakran esünk abba a hibába, hogy lelkiismeret-furdalástól vezérelve engedünk gyermekeinknek, pedig a család csak akkor működhet jól, ha szabályai vannak.

A szabályrendszer alapját a szülők személyes értékrendszere kell, hogy képezze. Ne engedj abból, ami számodra fontos! Nincsenek drogok, nincsen alkohol, nincs lopás, hazudozás. Ezek a szabályok nem változnak, mindenkire ugyanaz vonatkozik, függetlenül attól, hogy 10, 18, vagy épp 25 éves.

Személyhez kötött

A szabályok második szintje már életkorhoz és személyhez kötött. Például 18 éves kor előtt nincs éjszakai bulizás, utána esetenként megengedhető, de ebben az esetben is telefonálnia kell, vagy elérhetőnek kell lennie. Vagy: Aki dolgozik, az nagyobb szabadságot érdemel, ugyanakkor a kiadásait is önmagának kell fedeznie.

Ahhoz, hogy ez a szabályrendszer jól működjön, fontos, hogy amikor gyermeked jogilag felnőtté válik, akkor leüljetek, és átbeszéljétek az együttélés szabályait. Fontos, hogy gyermeked megértse, hogy a felnőttség nem csak jogokat, hanem kötelezettségeket is jelent. Tisztázni kell, mit tehet, és mit nem tehet, miben tudtok Ti, szülők segíteni, és mi a következménye, ha nem a szabályoknak megfelelően viselkedik. Például ha rendszeresen részegen érkezik haza, vagy agresszívan viselkedik, akkor el kell költöznie.

Vendég a házban

Felnőtt gyermeked vendég a házadban, kezeld is ennek megfelelően: addig élhet ott, amíg elfogadja a Te szabályaidat. Nem használhat ki Téged, részt kell vennie a házimunkában, és lehetőségeihez mérten ki kell vennie a részét a költségekből.

Tudom, mindez elsőre kegyetlennek hangzik, de ne úgy fogd fel, mintha ejtőernyő nélkül löknél ki valakit a repülőből. Gyermekednek nélküled is boldogulnia kell a világban, ezért meg kell tanulnia a saját lábára állni.