Mire emlékszel az iskolából?

Kérlek, vegyél velem részt egy kísérletben!

A kísérlet célját csak később fedem fel, de annyit előre megígérek, hogy nagyon tanulságos lesz.

Kérlek, olvasd el az alábbi kérdéseket, és próbálj meg legjobb tudásod szerint válaszolni rájuk! A kérdések a hetedik és nyolcadik osztályos tananyagból valók, és minden esetben szerepelnek a jelenleg használt tankönyvekben.

Elegendő, ha magadban felelsz a kérdésekre. Számold meg, hány kérdésre adtál helyes választ! (A megoldások a kérdések alatt látható gombok megnyomásával válnak láthatóvá.) Arra kérlek, legyél magaddal szigorú: csak akkor fogadd el a választ, ha valóban tudod! Nem elég, ha hallottál már róla, nem elég, ha tudod, hogy van ilyen, de nem tudnád közelebbről meghatározni, mi is ez. Csak akkor fogadhatod el a választ, ha úgy el tudnád magyarázni, hogy valaki más, akinek a témáról nincsenek ismeretei, megértse.

Akkor kezdhetjük?

1.  Mit nevezünk egy szám normál alakjának?

2.  Miből áll a királyvíz?

3.  Mit nevezünk gördülési ellenállásnak?

4.  Mit nevezünk turzásnak?

5.  Ki írta a Csolnakon című verset?

6.  Mit jelent a szublimáció fogalma?

7.  Mi a disztichon?

8.  Mit nevezünk írásban jelöletlen teljes hasonulásnak?

9.  Mi a macchia?

10. Miben különbözik az állandó határozó a többi határozótól?

Kész vagy? Hányat sikerült kitalálnod?

Kérlek, ne érezd rosszul magad, ha nem tudtad minden kérdésre a választ! Az emberek többsége két, legfeljebb három kérdésre tud helyesen válaszolni. Ha ennél több helyes megfejtésed volt (és elég szigorú voltál magadhoz), annak csak két oka lehet:

1. A gyermeked hetedikes vagy nyolcadikos, esetleg egy-két éven belül volt az, és rendszeresen tanulsz vele.

2. Te azon kevesek közé tartozol, akik jócskán átlagon felüli memóriával rendelkeznek, és az efféle lényegtelen dolgok is gond nélkül megragadnak benne.

9%

Pár évvel ezelőtt hallottam Vekerdy Tamás egy előadásában, hogy szakértők által végzett felmérések szerint az érettségizett felnőttek öt évvel az érettségi után a középiskolában tanultaknak csak mintegy 9 százalékára emlékeznek. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy újbóli érettségin azonnal elbuknának.

Engem megdöbbentett ez az adat, és azon kezdtem töprengeni, hogy vajon mi lehet ennek az oka.

Magolás és készségfejlesztés

Alapvetően kétféle tanulás létezik.

Az első forma az, amit általában tanulásnak szoktunk hívni. Ide nagyjából a tényinformációk megtanulása tartozik, tehát az, amikor szándékosan jegyzünk meg adatokat: évszámokat, tételeket, neveket, eseményeket, szavakat. Ezt a köznyelvben sokszor – pontatlanul – magolásnak nevezik.

A második forma a készségszintű tanulás. Erre mondja azt a köznyelv: „Olyan, mint a biciklizés. Nem lehet elfelejteni.” Ide tartoznak a beszéd, a járás, az úszás, a különféle módszerek és eljárások, melyeket gyakran használunk. Hogy az iskolában tanultak közül említsek párat, ide tartoznak a matematikai alapkészségek, az olvasás, a szövegértés, az idegen nyelvek, a fogalmazás képessége. Persze csak akkor, ha gyakorlásuk elegendő ideig történik, és az ismeretek, módszerek felidézéséhez már nem kell tudatos erőfeszítés.

Aki sokat markol…

Az iskolával – szerintem – az a gond, hogy túl sok mindent szeretne megtanítani a gyerekeknek, ezáltal kevés a lehetőség a lényeges képességek fejlesztésére, és a fontos ismeretek elmélyítésére. Azt hisszük, megtanulunk tanulni, de ez nem igaz. Megtanuljuk, hogy hogyan tudunk nagy mennyiségű információt rövid idő alatt megjegyezni, majd a számonkérés után gyorsan elfelejteni. (Ennek extrém példája a felsőoktatásban figyelhető meg: 500 oldal három nap alatt, majd egy gyors vizsga kettesre, hármasra, és egy hét múlva már semmire sem emlékszünk belőle.) De ez nem tanulás, legalábbis nem abban az értelemben, hogy használható, alkalmazható tudást ad.

…keveset fog

Az iskolának az is feladata, hogy általános műveltséget adjon. De a mai iskolarendszer ebben sem segít. Teletömi a fejünket, gyermekeink fejét felesleges információkkal, amiket az emlékezet belső szűrője egy-két éven belül kirostál. Aki pedig ebben a játékban nem elég jó, az nyugodtan érezze magát ostobának és alkalmatlannak.

Mi a fontosabb?

Az általános iskolának, de részben még a középiskolának is, nem a hamar feledésbe merülő adatok tanulását kellene segítenie, hanem olyan alapkészségek kialakítását, melyek valóban segítik a gyerekeket későbbi életükben: olvasás, számolás, logika, szövegértés, matematikai gondolkodás, számítógép-kezelés, együttműködés, társas kapcsolatok, pénzügyi ismeretek, vállalkozói gondolkodásmód, idegen nyelv, problémamegoldás, célkitűzés, célmegvalósítás, zene, művészetek, kreativitás, nyilvános beszéd.

Hogy találom meg?

Az információ egyre könnyebben hozzáférhető. Már nem feltétlenül kell könyvtárba menni, lexikonokban kutatni, szakértőket felkeresni, ha az ember egy-egy adatot ki akar deríteni. Elegendő leülni a számítógép elé, vagy kézbe venni a telefont, és az interneten ki lehet keresni, ha éppen szükséges. Sokkal fontosabb, hogy annak a módszernek legyünk birtokában, ahogy az információt megszerezhetjük. Természetesen nem lehet a tényinformációk tanítását sem száműzni az iskolából, de ennek nem szabadna öncélúnak lennie, hanem a készségfejlesztést kellene szolgálnia.

Az iskola nem játszótér!

Sajnos ez a cél nem valósítható meg a szülők, vagy akár az iskolák szintjén. Ehhez a döntéshozók gondolkodásának megváltoztatására lenne szükség. Összefogásra lenne szükség a mindenkori kormány és mindenkori ellenzéke között, hogy az oktatás ne essen a napi politikai érdekek csapdájába.

Mit tehetsz Te?

Sajnos nincs mást tenni, Neked szülőként alkalmazkodnod kell ehhez a rendszerhez, hiszen jelenleg e rendszer alkalmazásával mérik a gyerekek képességeit, értékét. Ha szeretnéd gyermeked jövőjét biztosítani, akkor segítened kell őt abban, hogy megállja a helyét a jelenlegi iskolarendszerben. A felvételiken, a vizsgákon túlnyomórészt a lexikális tudást figyelik, és legfeljebb közvetve mérik a gyermeked által megszerzett képességeket.

Ki törődik gyermekeddel?

A képességfejlesztésben nem támaszkodhat csak az iskolára. A pedagógusok megteszik, amire lehetőségük van, de a tantervek és felvételi-követelmények kötik őket. Az iskolai olvasásfejlesztés (beleértve az írott szöveg értelmezésének képességét is) sajnos gyakorlatilag az alsó tagozatra korlátozódik, nincs idő és nincs lehetőség, hogy ezzel később is foglalkozzanak.

Szülőként a Te feladatod, hogy gondoskodj gyermeked képességeinek fejlesztéséről!

A Varázsbetű segít!

Ebben segít Neked a Varázsbetű Programcsalád, melynek használatával gyermeked olvasási és számolási alapkészségeit fejlesztheted, így gyermeked nagyobb eséllyel kerül majd be egy jó gimnáziumba, majd egy színvonalas képzést nyújtó egyetemre. A Varázsbetű Programcsaládot ingyenesen letöltheted és kipróbálhatod. Töltsd le most!