Diszlexia az óvodában?

Sokszor kérdezik tőlünk a szülők, hogy mit tehetnek óvodás gyermekük diszlexiája ellen.

A válasz ilyenkor nagyon egyszerű: Az óvodás gyerek nem lehet diszlexiás. A diszlexia az olvasási képesség zavarát, az olvasástanulás nehézségeit jelenti. Mivel az óvodás még nem tanul olvasni, ezért az ő esetében diszlexiáról sem beszélhetünk.

Nem kell jósnak lenni...

Természetesen vannak olyan tünetek, melyek előre jelezhetik a később kialakuló olvasási problémákat. Ha ezeket a jeleket óvodában felfedezik, - akár az óvónő, akár Te, a szülő - azt akár szerencsének is tekinthetjük, hiszen így lehetőség nyílik a megelőzésre és a fejlesztésre.

Az egyik legfontosabb jel, melyre az óvodásoknál oda kell figyelnünk, az a beszéd. A beszéd fejletlensége,egyrészt az esetleges beszédhibák, pöszeség, elmosódott, pontatlan hangok, másrészt a rossz beszédértés, a szegényes szókincs, a nyelvtanilag helytelen mondatszerkezet az iskolában olvasási nehézségeket okozhatnak.

Mozgás!

De nem csak a beszéd lehet figyelmeztető jel, oda kell figyelned gyermeked mozgására is. Az egyes mozgásformák egymásra épülnek, gyermeked fokozatosan jut el a nagymozgásoktól a helyesen kivitelezett finommozgásokig. Gyermekednek nagycsoportos korában már helyesen kell fognia a ceruzát, és tudnia kell, hogy hogyan kell használnia, azaz mekkora erőt kell ahhoz kifejtenie, hogy ne szakítsa el a papírt, és ne is legyen a ceruza nyoma túlságosan halvány.

Mit tegyek?

Mit tehetsz, ha arra gyanakszol, hogy gyermeked képességei nem a megfelelő ütemben fejlődnek?

Az első és legfontosabb: fordulj szakemberhez! Keress fel gyermekeddel egy logopédust, aki felméri képességeit, és szükség esetén fejlesztést javasol. A fejlesztés történhet szakemberrel is, de a szülő szerepe a legfontosabb! Ő az, aki otthon úgy irányíthatja az együttlétet, a játékot, hogy az fejlesztő hatású legyen.

Mit főzzünk holnapra?

A beszélgetés az egyik leghatásosabb fejlesztő tevékenység. Használj ki minden alkalmat a beszélgetésre! Menjetek együtt boltba, vásároljatok közösen, beszéljétek meg, hogy mit főznek másnapra, és ahhoz milyen alapanyagok szükségesek. Beszélgessetek ezekről a hozzávalókról, melyiknek milyen a színe, a megjelenése, milyen az állaga, az íze.

Otthon a kosár kipakolása újabb lehetőség az ismétlésre. Engedd meg, hogy gyermeked segítsen Neked, és közben megfogja, megtapogassa a krumplikat, az almákat, a kolbászt, vagy a salátát. Értékes tapasztalatokat szerezhet ezzel!

Mese, mese, meskete...

Lehetőleg olvass gyermekednek rendszeresen mesét! A mese nem csak gyermeked képzeletét, emlékezetét fejleszti, hanem szókincsét is. Ha ismeretlen szóval találkoztok, akkor beszéljétek meg, hogy az mit jelent. Magyarázd el akár többféleképp is, így épülhet be gyermeked szóhasználatába.

Magyar ember evés közben nem beszél!

De igen!

Lehetőleg vacsorázzatok közösen, és beszélgessetek közben. Legyen a vacsora az a fórum, ahol mindenki elmondhatja, mi történt vele, mit gondol, mi bántja. Ha a gyerekek is bekapcsolódhatnak a beszélgetésbe, akkor nő az önbizalmuk, gyakorlottabbá válnak, kifejezésmódjuk választékosabbá válhat.

Az olvasás és írás alapja a beszéd. Ha gyermeked beszéde fejlődik, akkor könnyebben megérteti majd magát másokkal, és ő is könnyebben megérti, amit neki mondanak. És természetesen aki jobban beszél, az könnyebben megtanul írni és olvasni.