8.900 forint értékű hírlevél most ingyen!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, és ajándékba kapja
Iratkozzon fel hírlevelünkre,
és hetente új tanácsokat, információkat, ötleteket kap a diszlexia
leküzdéséhez, gyermeke fejlesztéséhez.
Adjon egy esélyt gyermekének!
Rendelje meg a
Varázsbetű Diszlexia Programcsaládot
otthoni használatra
89.600 Ft
helyett
29.700 forintos
áron, és ajándékba kapja angol nyelvű diszlexia csomagunkat és
"Útmutató a Varázsbetű Programcsalád használatához" című
e-könyvünket is!
 

|

Balogh Péterné:
Az olvasási képesség fejlesztése számítógéppel
Munkámban a napjainkban olyannyira előretörő technikai eszköz, a
számítógép oktatási eszközként való alkalmazásának vizsgálatát tűztem ki
célomul.
I. BEVEZETÉS
A
TÉMAVÁLASZTÁS KIJELÖLÉSE, INDOKLÁSA
Szeretném megnézni, hogy milyen lehetőségeket nyújt e területen az
általános iskola a tanulói számára. Ezen belül logopédusként a saját
munkámhoz kapcsolódó lehetőségeket, tapasztalatokat szeretném
részletesebben megismerni, felvázolni.
Az elmúlt években egyre nagyobb teret hódított a gyerekek körében a
számítógép-használat, szinte nincs olyan gyerek, aki ne mesélt volna
valamilyen számítógépes élményéről nekem. Egyre újabb programok, egyre
elérhetőbb áron kapható gépek és persze a korunkban egyre erősebben
jelentkező igény, a számítógép magas szintű felhasználói ismerete
sarkallja arra az embereket, hogy otthonukban is rendelkezzenek
számítógéppel, internet hozzáféréssel. Természetesen e folyamat aktív
részesei a gyerekek is, akik szinte ezzel a technikai eszközzel nőnek
fel, nagyon gyorsan válik számukra mindennapi használati eszközzé a
számítógép. Sokszor gyorsabban sajátítják el az alapkészségeket, mint a
felnőttek és megdöbbentő gyorsasággal ismerik ki magukat a programok
világában.
A gyerekek
számítógép-használatával
kapcsolatban ma is még megoszlanak a vélemények. Sokan úgy vélik, hogy
káros hatással van a gyerekek értelmi és szociális fejlődésére. Úgy
gondolom, hogy nagyon fontos kihasználni ennek az eszköznek az előnyeit,
de szem előtt kell tartani hátrányait.
Rajtunk, felnőtteken nagy a felelősség. Nekünk kell először
megismerkedni a programokkal, hogy ki tudjuk választani a gyerekek
számára megfelelőt. Ezernyi program vár rájuk, és köztük nagyon sok
valóban fejlesztő, hasznos, melyet szívesen használnak a gyerekek. Ezek
által fejlődik a figyelemösszpontosításuk vagy a figyelemmegosztásuk,
begyakorolhatnak korábban elsajátított ismereteket. Fejlődik a gyerek
fantáziája és sikerélményekhez juthatnak általuk.
Szeretnék ebben a munkámban utánajárni annak, hogy a szakemberek
(elsősorban pszichológusok, pedagógusok) hogyan vélekednek a
számítógép-használatról. Elsősorban az érdekel, hogy milyen hatást fejt
ki a gyerekre a számítógép-használat, mennyire elfogadott annak a
mindennapokban történő használata. Szabad-e számítógépezni és ha igen,
milyen (idői)kereteken belül? Mi az, ami elfogadott, mit tiltanak a
szakemberek?
A dolgozatom végén választ szeretnék kapni (adni) arra, hogy szükség
van-e ennek a technikai eszköznek a megjelenésére a tanítás
folyamatában? Ha igen, akkor milyen formában?
Szeretném áttekinteni ebből a szempontból az oktatás egészét. Ezen belül
részletesebben azt, hogy a számítógépes programok használata hogyan
kapcsolható a logopédiai munkához, mennyiben segíti a logopédiai terápia
eredményességét.
II. SZÁMÍTÓGÉP-HASZNÁLAT A LOGOPÉDIÁBAN
1.
A
SZÁMÍTÓGÉP-HASZNÁLAT MEGÍTÉLÉSE A SZAKIRODALOMBAN
Ma, amikor a kommunikációs és információs forradalom uralja életünket,
még mindig nem egyértelmű a számítógép-használatának megítélése a
szakemberek között. Abban nagyjából megszületett az egyetértés, hogy a
számítógép-használat, mint az információszerzés egy új formája jó,
hasznos. Ugyanakkor a túl sok és a nem megfelelő információ, mely a
számítógép-használat során eláraszt bennünket, már káros lehet. Itt
elsősorban a gyerekekre van és lehet rossz hatással. (De ne feledkezzünk
meg azokról a felnőttekről és a majdnem felnőttekről, a tinédzserekről
sem, akik szinte függőségben élnek a géppel!)
A számítógép
sokszor, mint „elektromos bébiszitter” működik, mikor a szülők
gyermekeiket a képernyő elé ültetik. A szülők élvezhetik a nyugalmat, de
nem is tudják, hogy mi is játszódik le ilyenkor a gyerekben. Erről a
következőket írja Vekerdy Tamás: „… a gyereknek óriási a
belsőkép-éhsége. Ha belső képet hozok létre, akkor feldolgozom
vágyaimat, feszültségeimet, düheimet, ismereteimet…. (a gyerek) ezért
imádja a mesét, ezért imád és tud játszani, fantáziálni: közben kivetíti
belső képeit. De nem tud különbséget tenni belső és külső kép között!
…Ráveti magát (a képernyőre), de csak gumicsont: se kiszívni belőle, se
lerágni róla nem tud semmit. Egyre kielégületlenebb, …a feldolgozás nem
történik meg. …Az ilyen gyerek idővel a meséről is leszokik …és nem
tudja feldolgozni saját vágyait, szorongásait, düheit, agresszióit,
amelyek „acting out” cselekvésekben fognak kirobbanni belőle. …a gyerek
elsősorban nem a tévéműsortól, videojátéktól lesz agresszív! …, a belső
kép készítése nem történik meg, a feldolgozás nem történik meg.”[1]
Azért idéztem ilyen hosszan Vekerdytől, mert úgy érzem nagyon fontos és
megszívlelendő gondolatait, mint szülő és mint pedagógus is szem előtt
kell tartanom. De ez elsősorban a nem megfelelő módon használt (a
felnőtt által nem kontrollált!) számítógépezésre vonatkozik.
Az ellenzők tábora
kiemeli még, hogy a számítógép-használat antiszociális hatású, mint
magányos tevékenység elszigeteli a gyerekeket egymástól. Emellett „a
gyerek elveszti …természetes alkotóképességét, gyengül az emlékezete, és
az életkorában veszélyes fizikai passzivitásra kényszerül”[2]
.
Az aggodalom már csak azért sem alaptalan, mert tudományos kutatások
kimutatták, hogy a napi 1 órán túli televíziózás, videózás (és ebből
következően a számítógépezés is) már együtt jár a tanulók tanulmányi
eredményeinek csökkenésével. A felmérésekből kiolvasható, hogy a
fiatalok körében az átlagos heti időráfordítást véve alapul, szinte
ugyanannyi időt töltenek a televíziózással (11,1 óra), mint a tanulással
(13,7 óra).3
Emellett egyre
fontosabb szerephez jut a számítógép-használat. A tanévben heti átlag
7,1 órát, a szünidőben heti 11,4 (!) órát töltenek a gép előtt. Tehát a
televíziózás mellett a számítógépezés is a legfontosabb időtöltési
formák közé emelkedett fel. Zárójelben megjegyzem, hogy ugyanezen
vizsgálatból az is jól látszik, hogy az olvasás mennyit veszített
népszerűségéből, heti 4,5 órát töltenek vele a fiatalok![3]
Eddig a számítógép-használatot ellenzők véleményét tekintettem át, de
álljon itt a másik oldal is, a számítógép-használat mellett érvelők
véleménye is!
Számos felmérés készült az Európai Unió országaiban az információs és
kommunikációs technikák (IKT) használatának vizsgálatára. Ezekben az
országokban már a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején
megkezdték e technikák beépítését az iskolai oktatásba.
Franciaországban Rachel Cohen és kutatócsoportja (pedagógusok,
pszichológusok, informatikusok) vizsgálták a 3-8 éves korú gyerekek
írástanulását a számukra létrehozott számítógépes program
felhasználásával. Vizsgálatuk eredményeképpen kiemelték a
számítógép-használat hatalmas motiváló erejét, az interakcióból fakadó
jótékony hatást, hiszen a hibák nem negatív élményt jelentenek, hanem
lehetőséget a jó megoldás önálló megkeresésére. Ezáltal rámutattak a
számítógéppel segített oktatás fontos szerepére az iskolai kudarcok
ellen folytatott küzdelemben (l. a 2. számú lábjegyzetet).
2.
SZÁMÍTÓGÉP-HASZNÁLAT
AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN
Az információs társadalom megköveteli az információs és kommunikációs
technológiák egyre magasabb szintű ismeretét. Ma már szinte alapfeltétel
a tudás alapú gazdaságokban egy-egy munkahely betöltésénél a számítógép
felhasználói szintű (vagy valamilyen OKJ-s vizsgához kötött) ismerete.
Ennek felismerése
nyomán az Európai Unióban különböző projektek indultak az IKT-nak, mint
tanulási-tanítási erőforrásnak az oktatási rendszerbe való beépítésére.
Ezek közül kiemelkedett a 2000. nyarán elfogadott E-Learning
(elektronikus tanulás) kezdeményezés, mely programon belül a legújabb
digitális technológiákat kívánja az oktatáson keresztül a gazdasági
növekedés, a foglakoztatás szolgálatába állítani[4].
A magyar kormányzat 2002-ben hirdette meg Sulinet Expressz néven
IKT-stratégiáját. A fő célkitűzése az Internet-hozzáférés biztosítása
valamennyi iskola számára 2005-ig, valamint a tanuló/gép arány javítása
úgy, hogy 10 általános iskolásra jusson 1 gép. Emellett az
informatika-tanítás kezdeti időpontját az általános iskola 5. osztályára
teszi. A célok között szerepel a végzős tanulók és a pedagógusok
számítógép-kezelői vizsgájának ingyenessé tétele is.
Az európai oktatási rendszerekben az IKT iskolákban történő megjelenése
a következő módokon történik:
-
egyrészt önálló
tantárgyként való oktatása
-
másrészt az IKT a
különböző tantárgyak eszközeként történő alkalmazása
-
megjelenhet az első
kettő kombinációjaként
-
illetve előfordulhat,
hogy egyáltalán nem jelenik meg a kötelező tantervben (l. a 4. sz.
lábjegyzetet).
Magyarországon (az akkor még tagjelölt országokkal együtt), 2003-ban még
kizárólag tantárgyként jelent meg az IKT és tantárgyi óraszám évi 15
volt (szemben Franciaországgal vagy Hollandiával, ahol ez az óraszám évi
55 volt).
Magyarországon az 1995-ben kiadott Nemzeti alaptanterv helyezte be a
tanrendbe az informatika oktatását. A kerettantervek a 7. osztályra
tették az informatika-oktatás kezdetét, holott felmérések mutatták
(1999-ben), hogy erre az életkorra a tanulók 77%-a már önálló
használónak vallotta magát (l. a 4. sz. lábjegyzetet)!
A számítógép-használat mértéke az általános iskolás gyerekek körében
nagymértékben függ a szülők iskolázottságának szintjétől. Az általános
iskolai nyolc osztállyal rendelkező apák gyerekeinek 80 %-a nem használ
számítógépet. Ezzel szemben a felsőfokú végzettségű apák gyerekeinél ezt
csak 10-20 %-nál tapasztalták (l. a 4. sz. lábjegyzetet).
Így azok a gyerekek, akiknek otthonában nincs számítógép, a 7.
osztályra (amikor elindul az informatikaoktatás az iskolában) már komoly
hátrányba kerülnek azokkal a gyerekekkel szemben, akiknek van. S bár az
IKT otthoni használata elsősorban a játékok használatát, kommunikációs
kapcsolattartást (e-mail) és a neten való „böngészést” jelenti, mégis,
egyes felmérések szerint, a magyar fiatalok információkezelése elég
jónak mondható. A többség képes az önálló ismeretszerzésre az
informatikai eszközökkel, ismerik az internetes keresés technikáit.
Amiben lemaradás
mutatkozik, az a számítógép kooperatív használata, pl. más iskolák
diákjaival végzett közös munka, (cf. az írországi Sligo-projekt[5]),
pedig a későbbiekben, a munka világában ennek ismerete fontos lehet.
A 243/2003. (XII.17.) Kormányrendeletben az információs és kommunikációs
kultúra kiemelt fejlesztési feladatként jelenik meg: „Az iskolának az
elektronikus média hatásmechanizmusának megértésére, általában a
különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ
megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie,… Olyan fiatalokat
kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az
információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó
tanulás során. Az információs és kommunikációs kultúra részben az egyén
szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi
érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának,
megbecsülésének döntő tényezője.”
Az információs és tudástársadalom kialakulása a pedagógiai rendszer
átalakulását hozza. Újfajta tanulási lehetőségek kerülnek előtérbe,
hiszen a régi módszerek önmagukban már nem alkalmasak a tudás átadására,
az ismeretszerzésre. Megváltozik és megújul a tudásanyag is és az új
technikai eszközök segítségével az információhoz való hozzáférés
lehetőségei is bővülnek.
Mindez együtt jár a pedagógus szerepének megváltozásával, átalakulásával
is. Már nem feltétlenül ő a tudásanyag egyedüli közvetítője, mint
ahogyan a hagyományos pedagógiában megfigyelhettük. Olyan tanulási
környezetet kell teremtenie a tanulók köré, amelyben lehetőség van a
gyermek önálló felfedezésére, amely fejleszti a kreativitását, támogatja
az ismeretszerzést.
Ahhoz, hogy a pedagógus élni tudjon az IKT adta lehetőségekkel, nem
elégséges őket a számítógépes alapismeretekre megtanítani. Emellett
pedagógiai, módszertani ismeretekkel is rendelkezniük kell. A kezdő
lépéseket már a tanító- és tanárképző intézményekben kell megtenni, azaz
a felsőfokú képzésbe beépíteni olyan tanítás-módszertani elemeket (pl.
az információ szerzése, szelekciója, felhasználása, megjelenítése stb.),
melyek megkönnyítik az IKT beépítését az oktatás folyamatába.
3.
LOGOPÉDIA ÉS
SZÁMÍTÓGÉP-HASZNÁLAT
Mindezen általános bevezetés után egy kicsit részletesebben tekintek ki
arra, hogy szűkebb működési területemen, a logopédiában, milyen
lehetőségeket tapasztaltam és mennyiben sikerül ezeket kihasználni a
mindennapi munkában.
3.1. LOGOPÉDIAI MUNKA – TANULÁSI ZAVAROK - DISZLEXIA
Logopédusként dolgozom egy budapesti általános iskolában. Munkám nagy
részét a beszédhibák korrekciója teszi ki. A gyerekek másik nagyobb
csoportja tanulási zavaroktól szenved. Ez utóbbi csoportot szeretném
munkám ezen szakaszában egy kicsit részletesebben megvizsgálni, hogy
lássuk, milyen problémával állunk szemben és ennek sikeres
korrekciójához hogyan járulhat hozzá a foglakozásokhoz kapcsolódó
számítógépes munka.
„Tanulási
zavarnak … nevezzük, amikor egy gyerek normális, átlagos oktatási
körülmények között nem tud megtanulni írni, olvasni vagy számolni, ha
ezeken a területeken iskolai teljesítménye jelentősen elmarad az
intelligencia szintje alapján elvárható teljesítménytől.”[6]
A háttérben fennálló okok különbözőek lehetnek: leggyakoribb tényezők
között a születés előtti, alatti, utáni sérüléseket, kisgyermekkori
betegségeket, genetikai eltérés okozta enyhe idegrendszeri zavarokat (minimal
cerebral disfunctin – MCD) találhatjuk.
Természetesen vizsgálták a tanulási zavar és az intelligencia közötti
összefüggéseket is. Általában elmondható, hogy ezek a gyerekek normál
vagy magas intelligenciaövezetbe tartoznak. Míg az értelmi fogyatékosok
minden területen általános és egyenletes elmaradást mutatnak, a tanulási
zavaros gyermekek kiegyenlítetlen képet mutatnak, csak egyes területeken
figyelhető meg elmaradás.
Tanulási zavarokat a sérült részképességek alapján a következő
csoportokba sorolhatjuk: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia.
Munkámban a
diszlexiával, az olvasás-helyesírás zavarával foglakozom részletesebben.
Ennek oka, hogy jelenleg Magyarországon (és talán elmondható, hogy a
világon mindenhol) egyre nagyobb számban tűnnek fel diszlexiás gyerekek.
A külföldi szakirodalomban is igen erős a szórás, az 1%-tól (pl. Japán)
egészen 19%-ig (pl. Anglia)[7].
De még ennél is meglepőbb, hogy Magyarországon 5-35% közötti értékekről
beszélnek. Mi lehet az oka ennek a nagy különbségnek?
Már magában a diszlexia meghatározásában is nagy eltérések figyelhetők
meg, nehéz ezek alapján pontosan meghatározni, ki igazán diszlexia által
érintett és
ki ún. „áldiszlexiás”. Ki az, aki magában hordozza a hibát (pl. MCD) és
ki az, akinél a problémát az őt körülvevő környezet mesterségesen idézi
elő (pl. nem megfelelő szülői, elsősorban anyai háttér; a túl korai
beiskolázás; rossz olvasástanítási módszer stb.).
A valódi diszlexia kialakulásának okai a következők lehetnek:
1. örökletes (genetikus) tényező
2. a méhen belüli életben vagy a szülés során elszenvedett enyhe sérülés
3. a kisgyerekkorban elszenvedett betegségek során kialakult
idegrendszeri sérülés.
Ezen okok mindegyike zavart okoz a beszédfejlődésben, ami később, az
iskolában, az olvasás területén okoz nehézségeket.
A diszlexia tüneteinek megállapításánál figyelembe kell venni, hogy a
diszlexia ugyan olvasászavar, de nem minden olvasászavar diszlexia.
Tehát oda kell figyelni a valódi- és az áldiszlexia elkülönítésére.
A valódi diszlexiára a következő tünetek utalnak:
-
a beszédpercepció zavart vagy elmaradott fejlődése és zavart
szeriális és temporális percepció
-
a kifejezőkészség alacsony szintje
-
szegényes szókincs
-
a nyelvtani eszközök bizonytalan használata (pl. a toldalékolás)
-
rossz tagolási (szegmentálási) készség (szavak-szótagok,
szótagok-hangok)
-
a fonémák megkülönböztetésének hiánya
-
a rövidtávú verbális memória alacsony szintje
-
a ki nem alakult dominancia, illetve a kétkezesség (a lateralizáció
elmaradása).
Érdekes adalék lehet
egy kínai kutatócsoport vizsgálatának eredménye, mely szerint az
olvasási zavarok nem vezethetőek vissza egy bizonyos agyi régió
működésének zavarára. Szerintük egészen máshol helyezkedik el egy kínai
embernél az olvasásért felelős agyi régió, mint mondjuk egy magyar
embernél (ezt a két nyelv között lévő különbségre vezetik vissza, hiszen
a kínai nyelv képírás, ahol egy szimbólum egy szónak felel meg, míg a
magyar nyelv ún. alfabetikus nyelv, tehát a betűjeleket hangokká
alakítja át). Így maga az olvasási zavar oka is más, a kínainál a
hatalmas mennyiségű szimbólum jelentésének megjegyzése okoz problémát, a
magyarnál ezzel szemben elsősorban a rövidtávú memória zavara állhat a
diszlexia hátterében. Tehát „ahány (féle) nyelv, annyi diszlexia”[8].
Magyarországon a diszlexiával, annak terápiájával az 1960-as években
kezdtek el foglakozni. A munka, amely Meixner Ildikó nevéhez fűződik,
pszicholingvisztikai elméletre alapoz. Eszerint a nyelvi fejlődés
elmaradása áll az olvasási zavar hátterében, így a kezelést is nyelvi
fejlesztéssel látta megoldhatónak.
A terápia
kidolgozásában nagy fontosságot tulajdonított a Ranschburg Pál által
1901-ben megfogalmazott homogén gátlás törvényének. Eszerint „a lélek
egymással érintkező tartalmai és folyamatai (érzetek, képzetek,
akarások) egymást önálló fejlődésükben annál kevésbé zavarják, mennél
eltérőbbek, és annál inkább, mennél homogénebbek.”[9]
Ranschburg a legasthenia elnevezést használja az olvasás zavarának
megnevezésére.
Az olvasás technikájának vizsgálata során 1898-ban Erdmann és Zeiter (l.
a 7. sz. lábjegyzet) úgy találták, hogy egy-egy szókép felismerését két
tényező működése eredményezi:
-
optikai összkép
(globális megközelítés az olvasásban)
-
az egyes betűk
jellegzetes vonásai (analitikus megközelítés)
Szerintük az olvasás során mindkét percepció jelen van, ennek mértéke
alapján 3 olvasási típust feltételeznek:
-
a kétféle
percepció egyenlően van jelen
-
leginkább
szimultán vagy
-
a leginkább
szukcesszív percepció jelentkezik az olvasás során.
A diszlexia osztályozásánál technikai szempontból a következő
csoportokat találták 1990-ben Bakker, Bouman, Gardian (l. a 7. sz.
lábjegyzet):
-
Lingvisztikus: gyorsan, de sok hibával olvas
-
Perceptuális: lassú, de viszonylag pontos olvasás
-
Kevert: mindkét csoport jellemzői megtalálhatóak náluk.
A pszicholingvisztika képviselői két csoportba sorolják az olvasási
zavarokat:
-
mély diszlexia: Jellemző rá, hogy az egyén nem tudja a globális
szóképet betűkre felbontani. Felismeri a már megtanult szóképet, de
nem tudja, képtelen jelentés nélküli, ismeretlen szócsoportot
elolvasni, illetve az optikailag hasonló szavakat megkülönböztetni
(pl. zene-mese, bolt-hold).
-
felszíni diszlexia: a szavak betűit felismeri, de nem tudja azokat
szavakká összekapcsolni.
Az olvasáshoz három tényező helyes működése szükséges:
-
az első a térbeli orientáció
-
a második az analízis-szintézis képessége
-
a harmadik az emlékezés.
A mély diszlexiánál az analizáció, a felszíninél a szintetizáló képesség
hibás működése okozza a bajt. Ha a másik két tényező helytelen működése
is megjelenik, az olvasási zavar még súlyosabbá válik.
Az olvasástanítási módszereknek három típusa alakult ki az évszázadok
során:
-
szintetikus
módszer: a betűket tanítja meg először és utána ezekből az elemekből
építi fel a szótagokat, szavakat; nagy szerepe van az összeolvasás
megtanításának
-
analitikus
módszer: a nagyobb nyelvi egységekből indul ki (szöveg, mondat,
szó), valamennyi globálisan elsajátított egység után kezdi el azokat
betűkre bontani. Az összeolvasást nem tanítja külön a gyereknek, e
módszer hívei szerint a gyerek magától ráérez erre.
-
kombinált módszer
(analitikus-szintetikus): egyformán fontosnak tekintik a rész és az
egész tanítását, megtanítják a betűt, de úgy, hogy a szavakból
választják le és rögtön össze is kapcsolják a már ismert betűket.
A tisztán szintetikus és a tisztán globális módszerek között
helyezkednek el a kombináltak. Ezeken belül több szintetikus elemet
tartalmaz a Meixner-féle Játékház program. Több az analitikus elem a
Romankovics-módszerben és a Zsolnay-módszerben. Az ún. kiegyensúlyozott
módszerek a Tolnai, Hernádiné-féle ABC-ház és az Istvánné-féle,
fenomimikát is tartalmazó program.
A sikeres olvasástanítás feltétele, hogy a módszer jól illeszkedjen a
tanítandó nyelv sajátosságaihoz. A magyar nyelv agglutináló (ragasztó)
nyelvek családjába tartozik, tehát nagyon fontos szerepük van az
alapszóhoz illesztett toldalékoknak a nyelvi kifejezésben. Ezért
elsősorban a szintetikus olvasástanítási módszerek járhatnak a
legnagyobb sikerrel, illetve azok a kombinációk, amelyek elsősorban
szintetikus elemeket tartalmaznak.
Hazánkban a diszlexia reedukáció területén a Meixner-féle program
alkalmazása terjedt el. E terápia a Ranschburg-féle homogén gátlás
figyelembe vételével kezdi a betűk tanítását.
Az általam használt terápia fő részét az olvasási zavarok reedukációja
jelenti. Emellett még kiemelkedően fontos a beszéd (szókincs,
beszédészlelés, beszédmegértés) fejlesztése, a nyelvi-grammatikai hibák
rendezése és természetesen az írás-helyesírás zavarainak korrigálása.
3.2. LOGOPÉDIA ÉS A SZÁMÍTÓGÉP
Információs társadalomban élve egyre nagyobb szerephez jut életünkben a
számítógép. Nekünk felnőtteknek még komoly tanulást igényelt egy-egy
számítógépes program megismerése, használata, pedig manapság már szinte
minden írásos munkát szövegszerkesztővel megszerkesztve illik leadni
(kivéve, ahol a kézírásra is kíváncsiak pl. új munkára jelentkezés).
Számítógépes táblázatok, programok könnyítik meg munkánkat. Így sokszor
alapfeltétel lehet egy-egy munkakör betöltéséhez a számítógép
felhasználói szintű, vagy ennél komolyabb ismerete.
Aki részképesség-zavarosokkal foglalkozik, tudja, hogy, hogy milyen
komoly gondot jelent számukra az írás, mennyire próbálják hárítani az
írásbeli feladatokat. Számukra óriási jelentőségű lehet a számítógép
világának felfedezése, a szövegszerkesztő programok megismerése.
Úgy gondolom, hogy a gyerekek nagy része már otthon is belekóstolhat a
számítógép használatába, hiszen rengeteg számukra készült, jó (és
kevésbé jó) program ad erre lehetőséget nekik. Így, mire iskolába
kerülnek, már nem probléma számukra az egér használata, az egyes
programok működtetése.
Erre az ismeretre támaszkodva bátran neki lehet vágni már egészen korán
(akár elsős gyerekkel is) a tananyag számítógépes programokkal való
színesítésére, a gyakorlási rész érdekesebbé tételére. De az a gyerek
is, akinek otthon nincs lehetősége a géphasználatra, szívesen
kapcsolódik be ebbe az újfajta munkába és szinte pillanatok alatt válik
számára is ismertté a számítógép használata.
3.3. PROGRAMOK, TAPASZTALATOK
A számítógépes programok világában történő vizsgálódást egyrészt
könyvtárban (ma már a könyvek mellett rengeteg videó, CD, DVD és
számítógépes program kölcsönözhető ki onnan!), másrészt az Interneten
kezdtem meg. Magam is meglepődtem, hogy mennyi nagyon hasznos, a
gyerekek életkorához igazodó, fejlesztő játék áll rendelkezésünkre.
Hogy megkönnyítsem magam számára is a választást, logopédus kollégáimtól
kértem tanácsot és egy kis felmérést is végeztem az interneten
keresztül, vajon hányan használnak az oktató munkájuk során
számítógépet.
Nagy meglepetésemre ez már koránt sem elérhetetlen és kivitelezhetetlen
egy pedagógus számára. Sokan számoltak be róla, hogy különféle
pályázatokon nyert összegekből hozták létre a számítógépes rendszerüket,
valamint ezekből tudták finanszírozni a manapság még meglehetősen borsos
árú szoftverek beszerzését is.
Örömmel meséltek a munkájuk kiegészítéseként szánt
számítógéppel támogatott terápiájukról. Mindenki első helyen emelte ki a
gép motivációs szerepét. A gyerekek már alig várják, hogy az óra végén
végre leülhessenek a monitor elé és megoldhassanak egy-egy feladatot.
Szinte észre sem veszik, hogy a játék közben mennyi mindent megtanulnak,
hogyan erősítik meg az órán elsajátított anyagot anélkül, hogy annak
gyakorlás „íze” lenne.
Nagy lelkesedéssel álltam neki ezek után a programok
felkutatásának az interneten keresztül. Szinte hihetetlen a választék!
Mennyi program található már a logopédus munkájának megsegítésére!
A továbbiakban szeretném ismertetni azokat a fejlesztő-programokat,
melyek a legismertebbek és leginkább használhatóak a logopédiában
napjainkban.
3.3.1. A
beszédhibák javításához használható program
Beszédkorrektor
Ez az internetről
ingyen letölthető szoftver segítséget nyújt a beszédhibás és
hallássérült gyerekek helyes beszédhang-képzésének kialakításához.
Feladatai alkalmazhatóak a pöszeség korrekciója, a megkésett
beszédfejlődés terápiája és a hallássérültek beszédfejlesztése során.
A kiejtett hangok
színképét vethetjük össze a normál ejtés színképével. Ilyenkor a gyerek
egyszerre látja és hallja a hangmintát. A helyes képzés ellenőrzését
különböző színes háttérképekkel egészítik ki, mellyel vidámabbá teszik a
gyakorlást.
3.3.2.
Készségfejlesztő programok
Játszóház 1. és
2.
A program óvodásoknak
és kisiskolásoknak készült, mellyel a gyerekek fejleszthetik
ügyességüket, memóriájukat, logikai készségüket. Feladatai: formák,
memória, kirakó, egyformák, betűk, számok, hangok.
Manó
szoftvercsalád: Manó-kaland
5-9 éves gyerekek
számára készült program, mely alapvető készségeket, képességeket
fejleszt játékosan, ezáltal segíti a diszlexia-prevenciós terápiát. A
zöld manók segítségével ismerkedhetnek meg a gyerekek a családdal, az
otthonukkal, az iskolával, a közlekedéssel. Megtanulják az óra
használatát, megismerkedhetnek az időjárással.
3.3.3. A
diszlexia és diszkakulia terápiájához használható programok:
ABC Professzor
A Professzor
programcsomag részeként található meg, az olvasástanításában nyújt
segítséget. Olyan készségeket gyakoroltat, mint a kiejtés, magán-és
mássalhangzó differenciálás, betűazonosítás, szótagolás, betűkből szavak
szintézise, stb.
A program előnye,
hogy kétféleképpen használható. Egyrészt gyakorló anyagként, ilyenkor a
16 különböző feladatból kiválasztott bármelyiket használhatja a gyerek.
Másrészt a lecke üzemmódban megszabott sorrendben követik egymást a
feladatok. A Karbantartó egység lehetővé teszi, hogy az egyes
programokat az egyéni igényekhez igazítva használjuk.
Aprófalva
Játékos program 4-8
évesek számára, melynek segítségével fejleszthetjük az emlékezetüket, a
logikai készségüket, valamint megismerhetik a betűk és a számok világát.
Nagyon kedves, színes program, amelyben Aprófalva kis állatkái között a
gyerekek aktív szereplőként oldhatják meg a feladatokat.
Dyslex
programcsalád
Az olvasási készséget
fejlesztő korrekciós programcsalád, mely hatékonyan egészíti ki a
diszlexia-terápiát. Játékosan fejleszti az értő olvasást, a
kreativitást. Feladatai: szódominó, memória, betűkereső, mondat.
Helyesírás
gyakorló szoftver 1-4. osztályosoknak és haladóknak.
A program
lehetőséget ad különböző osztályfokon állók szójegyzékében található
szavainak gyakoroltatására. A kiválasztott osztály szavai
betűkihagyásokkal kerülnek a képernyőre, ezeket a szavakat kell a
gyerekeknek begépelniük helyesen. A program 30 szavanként összegzi a
helyes és helytelen válaszokat. Alkalmas saját szókészlet bevitelére és
gyakoroltatására is és feladatlapokat is nyomtathatunk a segítségével.
ManóABC –
Manóolvasás
A ManóABC a jelek,
formák, irányok megismerését, a kis- és nagybetűk olvasását, a
téveszthető betűpárok differenciálását gyakoroltatja. Emellett fejleszti
a szókincset is. A Manóolvasás program segítségével a már megtanult
betűk összeolvasását gyakorolhatják a gyerekek. Feladatai között a
szótagok, szavak, mondatok olvasása és egyszerűbb szövegértési feladatok
szerepelnek.
ManóMatek 1.2.
A diszkakulia
terápiánál használható program játékosan fejleszti a matematikai
gondolkodásmódot. A feladatokhoz kinyomtatható füzetlapok is tartoznak.
A pedagógus munkáját részletes segédlet könnyíti meg.
Mókusiskola
A program az 1.
osztályos olvasás-tanulás tematikáját dolgozza fel egy kerettörténet
formájában. A helyesen megválaszolt feladatokért pontok járnak, a
pontokért pedig kulcsok. A kulcsokkal ládákat lehet kinyitni, melyek
közül egyben egy aranydió található. Az összeállított feladatsorok közül
választhatunk a tanult betűk szerint is, illetve szabadon, valamennyi
feladattípus közül.
3.3.4. VARÁZSBETŰ PROGRAMCSALÁD
Az összes megismert
program közül szeretném kiemelni ezt, az én elvárásaimnak leginkább
megfelelő, legsokoldalúbb programot.
Már a készítők köre
is nagyon körültekintően lett megválogatva. A számítógépes szakemberek
mellett komoly tapasztalattal rendelkező logopédusok, fejlesztő
pedagógusok, gyógypedagógusok, tanárok, pszichológusok vettek részt a
programok kidolgozásában. A hat év alatt, amióta ez a team munkálkodik,
sikerült egy nagyon átfogó, színes programcsaládot kifejleszteniük az
olvasási és a számolási zavarokkal küzdő gyerekek játékos fejlesztésére.
A diszlexia-Diszkalkulia programcsalád hét tagból áll (1. sz. ábra). Ezek
közül négy a diszlexia, három pedig a diszkalkulia kezelésére szolgál.
1. sz.ábra

A diszlexia
programcsalád 4 része:
1. Dyslex
2. Szódominó
3. Anagramma
4. Betűkirakó
A programok
nagyon színesek, érdekesek a gyerekek számára. Amellett, hogy játékosan
gyakoroltat, lehetőség van a gyerek olvasási képességének megfelelő
szint kiválasztására és annak beállítására. Így lehetőséget nyújt a
tanulásban a fokozatosság megteremtésére, így a sikerélmény
biztosítására is.
Ha
beállítottuk a gyerek képességeinek megfelelő gyakorló feladatot, a
gyerek önállóan dolgozhat, munkája nem igényel külön felügyeletet. Hogy
mégis ellenőrizni tudjuk a teljesítményét, nyomon követhessük a
fejlődését, a program biztosít számunkra egy jegyzőkönyvet, melyben a
gyakorlás végén megnézhetjük, hány hibát és milyen típusú hibát követett
el a gyerek a „játék” során. Ez ad lehetőséget arra, hogy kiscsoportos
foglalkozásokon is nagy eredményességgel használhatjuk a programot, mert
amíg az egyik gyerekkel foglalkozunk, a másik gyakorolhat a gép mellett.
3.3.4.1.Varázsbetű – Dyslex
A program
kifejezettem olvasási nehézségekkel küzdő gyerekek számára készült.
Kétféle feladattípus található meg benne. Az egyikben szótagok
azonosítása, a másikban szóösszetételek megalkotása a cél. Mindkét
feladattípusban 23 különböző szókészlet található, melyeket a
leggyakrabban előforduló betűtévesztési típusok szerint állítottak
össze. A programon belül beállítható a nehézségi fok (1-9-ig), mely
lehet kiindulási pont, és ha kérjük, a program fokozatosan nehezíti a
feladatokat. A játékot a meglévő szókészlettel is használhatjuk, de
összeállíthatunk a saját igényeinknek megfelelő készletet is. Emellett a
feladatlapok kinyomtathatók, így gép nélkül is játszhatók a játékok.
A számítógép
a gyerekek eredményeiről nyomtatható jegyzőkönyvet készít, mely
tartalmazza a hibákat, ezzel lehetőséget adva az önálló, mégis a tanár
által követhető játéktevékenységre.
3.3.4.2.Varázsbetű – Szódominó
A játék a dominó
szabályai szerint gyakoroltatja az olvasást. A szókészlet óriási, 72
téma köré csoportosítva választhatunk belőle. Három nehézségi fokozatból
választhatunk a beállításnál. A program önállóan játszható, a játék
közben folyamatosan figyeli a hibákat és a végén nyomtatható
jegyzőkönyvet készít róla, így a gyerek feladatmegoldásai az önálló
munka mellett is nyomon követhetővé válnak.
A program
készítői gondoltak az iránytévesztő gyerekek gyakoroltatására is.
Lehetőség van a jobb és bal feliratú gombok segítségével a dominók irány
szerinti elhelyezésére. Ezzel egy nagyon összetett, sokoldalúan
fejlesztő játékot emeltek be a programba.
3.3.4.3.Varázsbetű – Anagramma

2.sz. ábra
A program Anagramma
csoportjának főbb gyakorlatai (2. sz. ábra):
1.) Merre
mutat? 2.) Hol van?
3.) Betűnézegető
4.) Betűfelesleg
5.) Betűhiány
6.) Betűválogató
7.) Betűkeverő
8.) Rövid-hosszú
9.) Szótagoló
10.) Mondat-kép
11.) Képhatározó
12.) Igaz-hamis
13.)
Mondatpárosító 14.) Képmemória
15.) Szótagkereső
16.) Szólánc
17.) Lóugrás
18.) Tekergő
19.) Anagramma
Ebben a
programrészben található feladatok az olvasáshoz szükséges
alapkészségeket, képességeket fejlesztik. Így az irányok felismerését, a
szóolvasást, a szövegértést, a vizuális észlelést fejleszti. Javítja a
koncentrációs képességet, növeli a szókincset, javul az olvasás tempója.
A programok szókészleteit (közel 2000 darabos szó- és mondatkészlettel
rendelkezik) a leggyakrabban előforduló betűtévesztési típusok szerint
állították össze. A játékokat kisiskolás kortól egészen fiatal felnőtt
korig alkalmazhatóak, hiszen a feladatok nehézségi fokát széles skálán
lehet változtatni.
1.) MERRE MUTAT? (melléklet 1. sz.
ábra) 2.) HOL VAN? (melléklet 2.sz. ábra)
A program e két
fejezete az olvasástanítást megelőző készségfejlesztésben, ezen belül az
irányok gyakorlásához ad játékos segítséget. A Hol? és a Hová? (Merre?)
kérdésekre kell úgy válaszolni, hogy a megfelelő irány szavára kell
kattintani. Hogy a figyelem se lankadjon és ne csak automatikusan
válasszon a gyerek a gombok között, minden képnél új sorrendben jelennek
meg az irányok nevei is. A nagyon fontos, de sokszor nagyon unalmas
gyakorlást így teszi érdekessé a gyerekek számára.
Emellett a
tanárnak lehetősége van beállítani, hogy a négy irány közül melyiket
gyakoroltassa, külön a jobb-bal, fent-lent irányokat, vagy már együtt
mind a 4 irányt.
3.) BETŰNÉZEGETŐ (melléklet 3. sz.
ábra)
Szintén a kezdő
olvasók gyakoroltatásához használható e feladatsor. Azok a gyerekek,
akik még csak most kezdték megismerni a betűket, alapszinten
használhatják a feladatot. Megjelenik egy nagy kép, alatta a neve, benne
kiemelve a keresett betű. A legalul látható két betűből kell
kiválasztania a névben kiemelt betűt. Beállítható, hogy kezdetben a szó
elején jelenjen meg a kívánt betű. A későbbiekben nehezíthető a feladat
azzal, hogy a névben már bármilyen helyzetben (a szó végén, vagy szó
közben is) megtalálható a betű.
Még magasabb szinten,
amikor már az olvasást is gyakoroltatjuk, a megjelenő szó képét 6 képből
kell kiválasztani első lépésként és csak ezután kell megkeresni a
megfelelő betűt.
4.) BETŰFELESLEG (melléklet 4. sz.
ábra) 5.) BETŰHIÁNY
(melléklet 5. sz. ábra)
Az analízis-szintézis
problémákkal küzdő gyerekek számára nagyon hasznos mindkét típusú
feladat. Számukra nagy nehézséget jelent egy nagyobb egység felbontása
kisebbre (szó-betű), illetve a kisebb egységekből a nagyobb megalkotása
(betű-szó). A kép alatt megjelenő szó csak egy betűben tér el a
helyestől (több vagy kevesebb van eggyel), a gyereknek kell megtalálni
és kijavítani a helyesre.
A pedagógus itt is
használhatja az egyénre szabott beállítást. Kiválaszthatjuk, hogy
véletlenszerűen, a magyar abc bármely betűje jelenjen meg feleslegben,
vagy a szóban használt betűkből történjen a duplikáció.
6.) BETŰVÁLOGATÓ
(melléklet 6. sz. ábra)
Ez a feladatsor, bár
a gyerek számára egyszerűen használható, mégis a sok beállítási
lehetőséggel nagyon sokféleképpen variálható. Lehetőség van az
egyszerűbb kiválasztástól a bonyolultabb, irányokkal kombinált
megoldások alkalmazására attól függően, hogy a gyerek milyen szinten áll
az olvasástanulás folyamatában.
A beállítás
lehetőséget ad annak kijelölésére, hogy milyen hangpárokkal és milyen
hosszú szavakkal dolgozzon a program. Ezzel lehetővé teszi, hogy a már
megismert és megtanult differenciált betűpárokat fokozatosan bővítsük.
Akár úgy, hogy az éppen aktuálisat gyakoroltatjuk, akár úgy, hogy a már
ismert 3-4-5… betű pár szerepeljen a feladatok között.
Nagyon hasznos
feladatsor a diszlexia által érintett gyerekek számára, hiszen az általuk kevert betűpárok felismerése, ennek gyakoroltatása az első lépés a helyes
olvasáshoz. Miután a gyerek számára ez nehéz feladat és már általában
sok kudarcot élt át ezen a területen, kell egy olyan gyakoroltatási
lehetőség, ahol nem kell tartania a hibázástóll. Ennél a programnál
sincs negatív visszajelzés, ha rosszul választ, a program vár a jóra és
ha telerakta az asztalt jó megoldásokkal, megkapja érte a dicséretet.
Több dicséret után pedig kijár neki a jutalom rajzolás is.
7.) Betűkeverő
(melléklet 7.
sz. ábra)
A feladatban
megjelenik egy nagy színes kép, mellette a beállítástól függően 3-6
betűsor. Mindegyik nagyon hasonlít a helyes szóra, de egy betűben eltér
tőle (pl. szttakötő, szitakötő, szitaktöő, szitaiötő). Ezekből a
betűsorokból kell kiválasztani a helyeset és arra rákattintani.
Megint egy nagyszerű
feladat az analízis-szintézis, a soralkotás gyakoroltatására anélkül,
hogy a gyerek számára unalmassá válna.
8.) Rövid-hosszú (melléklet 8.
sz. ábra)
Tapasztalatom szerint
a diszlexia által érintett gyerekek számára az egyik legnehezebb feladat a
magánhangzók és a mássalhangzók hosszúságának érzékelése, megítélése és
helyes alkalmazása az írás során. Ennek a begyakoroltatására ad
lehetőséget ez a program. A megszokott módon beállíthatók a gyakorolni
kívánt betűpárok, itt is lehetőséget adva a feladat egyre nehezebbé
tételére.
9.) Szótagoló (melléklet 9.
sz. ábra) 10.) Szótagkereső
(melléklet 15. sz. ábra)
Sok gyerek szenved
attól, hogy nem érzékeli a szótaghatárokat, ezért nem tudja helyesen
elválasztani a szavakat. Bár első osztályban rengeteget gyakorolják, a
súlyosabb gondokkal küzdő gyereknek szinte szavanként kell megtanulni a
szótagolást. Ennek begyakoroltatása történhet meg a Szótagoló feladatsor
segítségével.
A szótagolás
nehézségét a program készítői is figyelembe vették, mert szinte az
összes alprogramnál lehetőség van ennek gyakoroltatására. Vagy úgy, hogy
a beállítás szerint szótagolva látja leírva a gyerek a szavakat és
passzív módon tanulja, vagy úgy, hogy neki kell más feladat mellett a
szótaghatárokat is megállapítani.
A szótagolás
fordítottja, amikor a szótagokból kell szavakat létrehozni. Ezt teszi
lehetővé a Szótagkereső feladat. Ebben a feladatban is gyakoroltathatjuk
a szintézis- és a sorrendiségi-problémás gyerekeket.
A nehézségi fok
beállításával a kezdők egy kép segítségével keresik a szavakat és rakják
össze azt a meglévő szótagokból. Az ügyesebbek már nem látják a képet
addig, amíg ki nem rakják helyesen a szót.
11.) Szólánc (melléklet 16.
sz. ábra)
Gyerekek kedvelt
játékát rakták át a számítógép világába a program készítői. Amilyen
egyszerű, annyira fejlesztő a gyerek számára. Hiszen egyrészt tudni kell
a szavak helyes szótagolását, másrészt a térbeli elhelyezkedést is,
hiszen először a szó elejét keressük, majd a szó végére kell ugrani a
folytatáshoz.
Amit szóban is
sokszor gyakorlunk minden olvasási problémás gyerekkel, azt a színes
képek még érdekesebbé, a leírt szavak pedig nehezebbé teszik.
12.) Képmemória (melléklet 14.
sz. ábra)
Egy újabb általánosan
ismert és kedvelt játék számítógépes változata. Az teszi érdekesebbé és
felhasználhatóbbá a hagyományos memóriánál, hogy különböző nehézségi
fokra lehet beállítani a játékot.
Kezdheti a gyerek a
feladatmegoldást a két egyforma kép keresésével. Ezt az óvodások és a
kisiskolások is nagyon szeretik. Majd jöhet a nehezebb változat, ahol a
képhez már a nevét kell párosítani. Ez a feladat az éppen olvasni
megtanult és az olvasási problémákkal küzdő gyerekek szintje. A
legnehezebb szinten a szóhoz kell szót keresni. Itt már nem segít a kép,
maximális az elvonatkoztatás.
A beállítások még
ennél több választási lehetőséget adnak. Meghatározhatjuk a szópárok
számát (5-18 pár), a képek felfedési idejét, melynek csökkentésével
szintén nehezíthetjük a feladatot, edzhetjük a gyerekek figyelmét.
Lehetőség van a szó betűinek maximális számát megadni. Így a kezdő
olvasóknál a rövidebb szavakkal kezdhetjük, majd a szavak hosszúságának
növelésével is nehezebbé tehetjük a játékot. Szintén segítség lehet a
nehezebben olvasóknak (és még gyakoroltat is), ha a szavak neve
szótagolva jelenik meg, de beállítható, hogy a szavakat egyben lássa a
gyerek.
13.) Mondat-kép (melléklet 10. sz.
ábra) 14.) SZÓVILLÁM
Ez a két feladat
megjelenésében is és céljában is hasonló. A középen lévő sávban
olvasható a szó/mondat és körülötte 6 kép látható, amelyekből ki kell
választani a szóhoz/mondathoz illőt.
A Mondat-kép annyiban
nehezebb, hogy nem egy szó jelenik meg, hanem az egész mondatot kell a
képre vonatkoztatni. A Szóvillámnál viszont a szavak felvillanásának
idejét lehet beállítani akár tized másodpercre is, ezzel nehezítve a
felismerést.
15.) Képhatározó (melléklet 11.
sz.ábra)
16.) Mondatpárosító (melléklet 13. sz.
ábra) 17.)
Igaz-hamis (melléklet
12. sz. ábra)
A haladóbb
olvasók gyakoroltatására alkalmas mindhárom feladat. A szövegértés
fejlesztésére kiválóan alkalmasak.
A Képhatározónál 1
kép mellett 5 meghatározás áll, ebből kell kiválasztania a helyeset. A
Mondatpárosítóban 6 kép és 6 mondat látható, itt minden képhez a
megfelelő mondatot kell megkeresni. Az Igaz-hamis feladatban 1 kép
mellett 2 mondatot olvashat a gyerek, de ebből csak 1 igaz. Ezt kell
megkeresnie és bejelölnie.
18.) Lóugrás (melléklet 17. sz.
ábra) 19.) Tekergő (melléklet 18.
sz. ábra) 20.)
Anagramma
(melléklet 19. sz. ábra)
A legutolsó
három feladat már a haladó szinten lévő gyerekek (és felnőttek) játéka
lehet. Mindegyikhez kell figyelem, türelem, jó kombinatív készség és
gyakorlat. Ahogy eddig is megszokhattuk, állítható a nehézségi szint az
egészen könnyűtől az igazán nehézig.
Ha már az egyszerűbb feladatok jól mennek, de az analízis-szintézis
gyakorlására van szükség, nagyon jó fejlesztő játékot találunk a Lóugrás
programban. A sakkból ismert lóugrásban kell haladni a megadott betűk
között úgy, hogy a képeknek megfelelő szavakat írja le velük.
Nincs baj akkor sem,
ha eltéved az ember a betűk között, mert egyrészt kérhet segítséget (ha
a beállításon engedélyezzük) és akkor a program megmutatja a helyes
utat. Emellett a Garfield gomb megnyomásával mindig eggyel
visszamehetünk a játékban és újra kereshetjük a megfelelő betűt.
Természetesen itt is
sokféle beállítás segíti a munkánkat. A betűtábla sorainak és
oszlopainak számát, a képek szavainak maximális betűszámát, a megjelenő
képek számát is beállíthatjuk. Lehetőség van a képek bemutatására a
játék megkezdése előtt, de ha nem ismerné fel a képet a gyerek, vagy
elfelejtette a nevét, természetesen a képre kattintva megjelenik alatta
a neve is. Kérhetjük azt is, hogy a szavak beírása után a gyerek olvassa
fel a szavakat, így megjelennek egyenként a képek a nevükkel a játék
végén. Ha a lólépés még nehéz lenne, beállíthatjuk a programot arra,
hogy a szomszédos mezőkre lépve haladhasson a játék.
Az egyik
legötletesebb és legnehezebb játék a Tekergő. 10 betűoszlopban állnak
betűk egymás mellett. Mellettük a beállítástól függően 4-10 db kép
látható. A képek nevét kell a középső sorba beírni az ott található
betűkből összeválogatva. Természetesen az oszlopok fel-le illetve
jobbról-balra mozgathatók attól függően, hogy melyik betűre van szükség
a szóban.
Az
analizáló-szintetizáló készség magas fokát kívánja meg a gyerektől, a
kombinatív készség fejlesztését garantálja ez a fejlesztőjáték.
A programcsomag
névadó játéka zárja a ezt a sokszínű, jól kombinálható és használható
fejlesztőjáték-sort. Szintén egy régi, jól ismert játék, amikor az
összekevert és a képernyőn szétszórt betűkből kell kirakni az értelmes
szót úgy, hogy minden betűt felhasználjunk. Természetesen ennek is van
könnyebb, 3-4-5 betűből álló sorozata, de egészen 10-12 szavas játékig
juthatunk el.
A játék nehézségét az
adja, hogy már minimális a segítségadás lehetősége. A jobb ill. bal gomb
megnyomásával átrendezhetjük a betűk sorrendiségét, illetve egy sorba
rendezhetjük a betűket.
3.3.4.4. Varázsbetű – Betűkirakó
(melléklet 20. sz. ábra)
A program Betűkirakó
csoportjának főbb gyakorlatai:
1.)
Képnézegető 2.) Betűkereső
3.)
Szókirakó 4.) Képválasztás
5.)
Névválasztás 6.)
párosítás
7.)
hibajavítás
8.) Hiánypótlás
9.)
helykereső
10.) Memória
11.)
keresztrejtvény
1.)
Képnézegető
(melléklet 25. sz. ábra)
A kezdő illetve a
gyengén olvasó gyerek feladata lehet. A színes kép mellett látható a kép
neve (szótagolva vagy egybeírva). A gép automatikusan váltja a képeket
az időbeállításnak megfelelő tempóban. Természetesen egy kezdőnek
hosszabb időt hagyva, míg a jobban olvasónak gyorsabb képváltást
biztosítva.
Bár egyszerű a
feladat, lehet kombinálni más feladatokkal. Például 4-10 kép megnézése
és elolvasása után emlékezetből lerajzolni a képeket vagy leírni azok
nevét. De használható a játék úgy is, hogy egy gyerek ül a gép előtt, ő
látja a képeket és ezek nevét diktálja a többieknek. Ők pedig vagy
rögtön leírják a nevet, vagy emlékezetfejlesztésként 4-5 kép nevének
elhangzása után írják le a hallott neveket.
2.)
Betűkereső (melléklet 27.
sz. ábra)
Szintén a kezdők
hasznos feladata. 9 képből kell azokat megkeresni, amelyiknek a nevében
található a megadott betű. Ezt a játékot is variálhatjuk
memóriafejlesztéssel, amelynek során a megtalált képek nevét kell utólag
felsorolni vagy leírni.
3.)
Szókirakó (melléklet 26.
sz. ábra)
A kép mellett
összekeverve állnak a nevének betűi. (Beállítható 3-12-ig a szavak
betűinek maximális száma.) Kezdetben igénybe veheti a gyerek a gép
segítségét, mely kattintásra kiírja a kép nevét. Később már elvehetjük
ezt a segítséget és egyedül kell megfejtenie a rejtvényt.
4.) Képválasztás (melléklet 22.
sz. ábra) 5.)
Névválasztás (melléklet 21. sz
ábra) 6.)
Párosítás (melléklet 30. sz.
ábra)
1 feladat, kétféle
megközelítés. A Képválasztásnál 9 kép mellett áll 1 név, a megfelelő
képet kell hozzá megkeresni. A Névválasztásban viszont az 1 képhez
rendelt 6 szóból kell kiválasztani a kép nevét.
A párosító feladat a
kettő keveréke, hiszen itt minden képhez tartozik egy szó, ezeket kell
összepárosítani.
7.) Hibajavítás
(melléklet 29. sz. ábra) 8.)
Hiánypótlás (melléklet
28. sz. ábra)
Mindkét feladatban a
hibákat kell megkeresni és kijavítani. A Hiánypótlásban a szóból hiányzó
betűt kell megkeresni és az ABC betűi közül kiválasztva beírni a
megfelelő helyre. A Hibajavítás feladatban a kép alatt hibásan jelenik
meg a neve, ennek kijavítása után megy tovább a program.
A feladatok segítenek
a gyereknek egyrészt a figyelme fejlesztésében, másrészt segít egyfajta
önkontroll, önellenőrzés kialakításában is. Nagyon sokszor tapasztalom,
hogy a kihagyással, betoldással, szótagcserével író gyerekek, ha újra
olvassák írásukat, felfedezik hibájukat és így sikerül azok javítása. De
ezt a hibakeresést önmaguktól nem csinálják meg (megjegyzem ez a
hibakeresés elmulasztása a teljesen ép társaiknál is nehézséget okoz
fiatalabb korban!). Ezért is tartom nagyon fontosnak a terápia folyamán
az önellenőrzés beiktatásának megszoktatását. Ilyenkor a gyerekek is
érzik, hogy a hibák kijavíthatóak és így többször tapasztalhatják meg a
jó munka sikerét.
9.) Helykereső (melléklet 23.
sz. ábra)
A feladatlapon
látható kép alatt annyi pont található, ahány betűből áll a szó. A
megadott betűnek a helyére kattintva kereshetjük a betűket. Nagyon
összetett és gondolkodtató a feladat. Egyrészt a gyereknek rá kell
jönnie a kép nevére (kezdő szinten ebben kérhet segítséget), azt fel
kell bontania betűkre (analízis), majd megtalálni benne a betű helyét.
10.) Memória (melléklet31. sz.
ábra) 11.)
Keresztrejtvény (melléklet
24. sz. ábra)
A már jól ismert
feladatok számítógépes változata. A Memória feladatban a fokozatok
szépen kihasználhatók. A legkönnyebb kép-kép egyeztetés után a
kép-szókép egyeztetésen át eljuthatunk a szókép-szókép párosításáig.
A programcsalád eddig
bemutatott fejezetei is mutatják, hogy milyen széles tárházát vonultatja
fel az olvasástanítás és az olvasásjavítás terén. Ugyanezt a törekvést
fedezhetjük fel a Varázsbetű programcsalád diszkalkuliás gyerekek
számára készült programrészeiben is.
IV. ÖSSZEGZÉS
A dolgozatom elején
abból a kérdésből indultam ki, hogy szükség van-e a számítógépnek, mint
oktatási eszköznek a megjelenésére az oktatás és ezen belül is a
logopédiai fejlesztés területén?
A válaszom
egyértelműen az, hogy igen!
A vizsgálódásaim
során megismerkedtem egyes ellenzők véleményével is. Úgy gondolom, hogy
a gondolataik azok számára is nagyon hasznosak lehetnek, akik
felhasználóként már alkalmazzák a számítógépes oktatást. A jól,
személyre szabottan megválasztott programokkal, az alkalmazás idejének
helyes megállapításával és betartásával (betartatásával) nagyon hatékony
kiegészítése az oktatás folyamatának. De láthattunk olyan kísérleteket
is, melyek egyértelműen kiálltak a számítógép-használat korai, akár 3(!)
éves korban történő bevezetése mellett.
Az Európai Uniós
országokban már a hetvenes évek végén megkezdték az IKT használatának
beépítését az iskolai oktatásba. Magyarországon, egy kicsit megkésve,
1995-ben került bele a tanrendbe az informatika oktatás. A Kormány
2002-ben indította el IKT-s programját. Ez a törekvés érezhetővé vált
napjainkra már az oktatási intézményekben is. Ha lassan is, de
folyamatosan, pályázatok segítségével lehetővé vált az információs
eszközök beszerzése. Sőt, tanfolyamok segítségével a pedagógusok ezek
használatát is elsajátíthatják. A problémát az jelenti, hogy azt nem
tudjuk mi pedagógusok, hogyan lehetne hatékonyan felhasználni, az
oktatás folyamatába beépíteni az IKT-kat. Talán az utánunk felnövekvő
nemzedék már szerencsésebb lesz és a főiskolák tananyaga tartalmazza
ezen technikák, tanítás-módszertani alapismeretek elsajátításának és az
oktatásban való felhasználásának megismertetését is.
Vizsgálódásaim során
azt tapasztaltam, hogy a számítógéppel segített oktatás folyamatában
elsősorban a már bemutatott, megtanított tananyag begyakorlásánál van
kiemelkedő szerepe a számítógépes oktatásnak. Kihasználva a számítógépes
fejlesztő-játékok motiváló erejét, eredményessé és a gyerek számára
élvezetessé lehet tenni a sokszor már unalmas, ezért kevéssé hatékony
gyakoroltatást.
A másik igen fontos
érv a számítógép-használat ilyen korai megismertetése és megszerettetése
mellett, hogy a különböző részképesség-zavaros gyerekek számára sokszor
az írás, a grafomotoros készségek is sérültek. Ezáltal csak nagyon
nehezen fognak neki az írásnak, sokszor az írásképük rendezetlen,
sokszor szinte olvashatatlan. A fejlesztéssel egy bizonyos szintre el
lehet juttatni őket, de mind a külalak, mind a tempó elmarad az
elvárhatótól, ezért nem szívesen használják az önkifejezés ezen
formáját. Ezért is nagyon fontos a logopédiai fejlesztés során a
gyerekeket eljuttatni egy olyan stabil
számítógépfelhasználói-ismerethez, melyet a későbbiekben munkájuk során
is fel tudnak használni. Ehhez nyújtanak nagy segítséget ezek a játékos
programok. Megtanítják mind a billentyűzet használatát, mind az egyes
programok elérésének módját.
Összességében
nagyon hasznosnak ítélem meg a számítógéppel való megismerkedést már az
iskolás (esetleg óvodás) korban. Hasznossága nemcsak a játékos
gyakoroltatás, fejlesztés területén mutatkozik meg, hanem a
későbbiekben, mint munkaeszköz is segíti a különböző
részképesség-zavaros gyerekként felnövő embereket
IV. A
TANULMÁNYOZOTT IRODALOM JEGYZÉKE
1.
BIBLIOGRÁFIA
a.
243/2003. (XII. 17.)
Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és
alkalmazásáról, pp. 5-6.
b.
Deirdre Cook – John
Ralston: Hogyan épül a megismerés hídja? Gyerekek, információs
technológia és gondolkodás, In: Új Pedagógiai Szemle 2005.
július-augusztus pp. 111-122.
c.
Fehér Péter: A
számítógép az oktatásban a harmadik évezred küszöbén, In: Új
Pedagógiai Szemle 1999. július-augusztus pp. 181-195.
d.
Fehér Péter: Milyen
legyen az Internet-pedagógus?, In: Új Pedagógiai Szemle 1999.
április pp. 91-97.
e.
Gondolatok az
informatika-kerettanterv kapcsán (Kerekasztal-beszélgetés), In: Új
Pedagógiai Szemle 2000. december pp. 82-90.
f.
Gósy Mária Dr.: Az
olvasási nehézség és a diszlexia határa, In: Fejlesztő Pedagógia
(különszám), 1992. pp. 39-41.
g.
Jelentés a magyar
közoktatásról
2003., Szerkesztette: Halász Gábor és Lannert Judit, Országos
Közoktatási Intézet, Budapest 2003.
h.
Kárpáti Andrea: Az
informatika hatása az iskola szervezetére, kommunikációs és
oktatási-nevelési kultúrára, In: Új Pedagógiai Szemle 2003. május
pp. 38-49.
i.
Kőrösné Mikis Márta:
Az informatikai nevelés etikai kérdései az OKI honlapján, In: Új
Pedagógiai Szemle 2001. június pp. 111-112.
j.
Kőrösné Mikis Márta:
Tanulás a 21. századra – Mi az, ami igazán számít?, In: Új
Pedagógiai Szemle 2005. június pp. 39-41.
k.
Libby Jared: Három
ország, harminchat tanár, egy tantárgyi téma: szerepjáték az interneten
keresztül, In: Új Pedagógiai Szemle 2005. július-augusztus pp.
106-110.
l.
Ludányi Lajos: A
Sligo-projekt, In: Új Pedagógiai Szemle 2005. június pp. 65-79.
m.
Maria Manuela Novais
Santos – Tompa Klára: Médiaoktatás Európában, In: Új Pedagógiai
Szemle 2001. december pp. 75-80.
n.
Matthew Pearson:
Videoklipek, mesélő történetek: tanulók interakciói a digitális videó
használata során, In: Új Pedagógiai Szemle 2005. június pp. 50-60
o.
Mihály Ildikó:
Korszerű információs és kommunikációs technikák az Európai Unió
iskoláiban, In: Új Pedagógiai Szemle 2001. október pp. 100-109.
p.
Mihály Ildikó: Rachel
Cohen a betűvilág kisgyermekkori, számítógéppel segített felfedezéséért,
In: Új Pedagógiai Szemle 2002. március pp. 41-48
q.
Ötletek a hazai
oktatási informatikai alkalmazások fejlesztésére
(Kerekasztal-beszélgetés), In: Új Pedagógiai Szemle 2001.
július-augusztus pp. 148-156.
r.
Reindl Gyula: Az
informatika tanítása és felhasználása a magyar oktatásban, In: Új
Pedagógiai Szemle 2004. szeptember pp. 116-120.
s.
Réthey-Prikkel
Brigitta: Kreatív írás, avagy interaktív meseszerkesztés gyerekeknek,
In: Új Pedagógiai Szemle 2005. július-augusztus pp. 148-153.
t.
Torda Ágnes Dr.:
Korai kutatások az olvasás- és írászavar tárgykörében, In: Fejlesztő
Pedagógia (különszám), 1992. pp.20-22.
u.
Török Balázs: A
diákok számítógép-használati szokásai – internetezés és elektronikus
levelezés, In: Új Pedagógiai Szemle 2001. július-augusztus pp.
105-122.
v.
Turcsányiné Szabó
Márta: Számítógépet az ovisoknak!, In: Új Pedagógiai Szemle 2004.
január pp. 87-98.
w.
Turcsányiné Szabó
Márta: Kollaboratóriumok – A Colabs-projekt eredményei, In: Új
Pedagógiai Szemle 2005. július-augusztus pp. 132-147.
2. WEBOGRÁFIA
1. Baharevné
Nádudvari Katalin: Hogyan segítette az írott nyelv felfedezését a
számítógép?
http://nadudvari.freeweb.hu
4. Gyarmathy Éva,
PhD: Tanulási zavarok azonosítása és kezelése az óvodában
http://www.diszlexia.hu/Tzcikk2.htm
10.
Vékony Andrea: A
számítógép sokoldalú felhasználási lehetőségei a logopédiában
http://avekony.freeweb.hu/cikk01.html
[2] Mihály Ildikó:
Rachel Cohen a betűvilág kisgyermekkori, számítógéppel segített
felfedezéséért, In: Új Pedagógiai Szemle 2002. március p. 41
3 Török
Balázs: A diákok számítógép-használati szokásai – internetezés
és elektronikus levelezés, In: Új Pedagógiai Szemle 2001.
július-augusztus, pp. 105-122
[4] Jelentés a
közoktatásról 2003. Szerkesztette: Halász Gábor és Lannert
Judit, OKI, Budapest 2003., pp. 215-220
4Jelentés a
közoktatásról 2003. Szerkesztette: Halász Gábor és Lannert
Judit, OKI, Budapest 2003., pp. 215-220.
[5]Ludányi
Lajos: A Sligo-projekt, In: Új Pedagógiai Szemle, 2005. június
pp. 65-79.
[6] Gyarmathy Éva,
PhD: Tanulási zavarok azonosítása és kezelése az óvodában, http://www.diszlexia.hu/Tzcikk2.htm
[7] Dr. Gósy Mária:
Az olvasási nehézség és a diszlexia határa, In: Fejlesztő
Pedagógia (különszám) 1992., pp. 20-22
[9] Dr. Torda Ágnes:
Korai kutatások az olvasás- és írászavar tárgykörében, In:
Fejlesztő Pedagógia (különszám), 1992., pp. 20-22
|

Sok gyermek szüleinek nevében is KÖSZÖNÖM, hogy ilyen segítséget nyújtanak és
segítenek megelőzni a későbbi kudarcokat. KÖSZÖNÖM!
Hornokné Juhász Erika
Kérem az ingyenes próbát!
Szuper a program, imádják a gyerekek! Sokkal hatékonyabb a gyakorlás, mint bármi
eddig használt módszerrel.
Fülöp Krisztina
Kérem az ingyenes próbát!
A gyerek jól szórakozott a feladatokkal, ez kész csoda, mert
már a haja is égnek áll bármilyen feladattól. A CD számunkra nélkülözhetetlen!
Varga Anna
Kérem az ingyenes próbát!
Csodálatos segítsége diszlexiás, diszgráfiás, és
diszkalkuliás 10 éves gyermekemnek. A diszlexia kezeléséhez hasonló segédeszközt
idáig nem találtunk.
Murányiné Hajnalka
Kérem az ingyenes próbát!
Rendkívül hasznosnak és jól használhatónak tartjuk az Önök
által fejlesztett programot tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon egyaránt.
Pongrácz Tímea
Kérem az ingyenes próbát!
Logopédusként dolgozom egy budapesti általános iskolában. Az
összes megismert logopédiai program közül szeretném kiemelni ezt, az én
elvárásaimnak leginkább megfelelő, legsokoldalúbb programot.
Balogh Péterné
Kérem az ingyenes próbát!
Ragyogónak tartom a program-csomagjukat. Pedagógus vagyok, s
a megtekintés után ajánlottam a tanítványaim szüleinek. A kollégáim is
elragadtatással nyilatkoztak a tartalmáról.
Dorcsinecz Jánosné
Kérem az ingyenes próbát!
Laikus szülőként úgy gondolom, hogy a diszlexia
problémájával küzdő gyerekeknek nagy segítségére lehet ez a program.
Nagy Szilvia
Kérem az ingyenes próbát!
A program fantasztikus és gyermekeim javát fogja szolgálni!
Fekete Tímea
Kérem az ingyenes próbát!
Nagyon-nagyon tetszik ez a gyakorló anyag! Én ált. isk. 1-2.
osztályában tanítok olvasni, írni, és csak gratulálni tudok ehhez a munkához! Az
biztos, hogy tanítványaimnak és iskolámnak javasolni fogom a vásárlást! Az a
véleményem, hogy nem csak diszlexia kezelésére, hanem teljesen átlagos
gyerekeknek is igen jó gyakorlást biztosít ez a sokszínű feladatsor!
Csányi Judit
Kérem az ingyenes próbát!
Mi nyáron vettük meg a programot, és nagyon szeretjük:) Én
tanítok is iskolában elsősöket, nekik is megvette az iskola, és órán is
használjuk, valamint több tanítványomnak megvan már otthoni gépen is, szóval
csak ajánlani tudom komplexitása miatt.
Dytta
Kérem az ingyenes próbát!
Kedves Kolos! Most találkoztam a fórummal, szívesen
elmondom, hogy két éve használjuk az iskolában kolléganőmmel a programokat.
Évente legalább 50 gyermek ismerkedik a segítségeddel az olvasás örömeivel,
vannak kiemelten kedvelt programelemeink, és rengeteg jó tapasztalatunk.
Pappné Kati
Kérem az ingyenes próbát!
Lányom, Renáta nagyon szívesen "játszik" a programmal,
nagyon leköti Őt. Minden nap újabb és újabb feladatokat fedez fel. Én is
szívesen ülök mellette és figyelem. Nagyon értékes a feladatokkal eltöltött idő.
Vadász Lászlóné
Kérem az ingyenes próbát!
Jó szívvel tudom ajánlani a programot minden kisgyermeknek,
aki nehezen olvas, s már talán nem is szeret; és minden szülőnek, akit
elszomorít gyermeke sikertelensége, kudarcai e téren. A számítógép "varázsa", a
sok vidám grafika, hang elfeledteti a gyermekkel, hogy valójában OLVAS.
Nemcsak kisfiam használja jókedvvel, hanem leányom is, akinek bár semmi
problémája nincs a betűfelismeréssel, az olvasással, de élvezi a "JÁTÉKOT".
Sodics Péter
Kérem az ingyenes próbát!
|