|
|||||||||||||||||||||
Hogy mondjam el neki?
Diszlexiás gyereket nevelni nem könnyű. Szülőként pontosan tudjuk, hogy gyermekünk okos, sőt bizonyos területeken kifejezetten tehetséges, éppen ezért nagyon rossz érzés, amikor valaki arról beszél, hogy nem képes teljesíteni az iskolai elvárásokat, nem tudja elérni azt, ami másoknak könnyedén sikerül. Küzdünk, harcolunk érte, és állandóan azt lessük, hogy hogyan tehetjük könnyebbé számára az olvasást, gyorsabbá a tanulást és elviselhetőbbé az iskolát. Ennek ellenére gyermekünknek egy idő után feltűnik, hogy valami nincsen rendben, és ekkor felteszi magának a kérdést: - Mi a baj velem? Miért olvasok sokkal rosszabbul, mint az osztálytársaim? Miért kell nekem sokkal többet tanulnom, mint a többieknek? Én butább vagyok, mint ők? Keresik a választA legtöbb gyerek nem tudja ezt a kérdést saját maga megválaszolni. Általában megpróbálják kitalálni, hogy mit gondolnak róluk mások: a szüleik, a tanáraik és az osztálytársaik. A válasznak pedig alapvető hatása van gyermeked életére: megváltoztathatja az iskolához való viszonyát, az önmagáról alkotott képét, és megerősítheti vagy éppen lerombolhatja az önbizalmát. Legtöbbször persze ezt a kérdést nem mondják ki hangosan, hanem mások viselkedéséből, reakcióiból próbálnak következtetéseket levonni. Sajnos gyakran csak a rosszat látják maguk körül – a szülő aggodalmát, a tanárok türelmetlenségét és a gyerekek gúnyolódását. És ennek pusztító hatása van. Nem ideálisEgy ideális világban a diszlexiás gyereket olyan emberek vennék körül, akik tisztában lennének az olvasási problémák valódi természetével, akik megértőek és segítőkészek lennének, akik támogatnák őket, és dicsérnék a sikereikért, elismernék az erőfeszítéseiket. Sajnos azonban a gyerekeink nem ilyen világban élnek. A legtöbb diszlexiás gyereknek nem az fáj, hogy ő rosszabbul olvas, lassabban tanul, vagy hogy több hibával ír, mint a többiek. Az igazi szenvedést az okozza, amit a tüneteikből és környezetük reakcióiból leszűrnek maguknak. Hogy mit gondolnak saját magukról. Nem fogyatékos. Csak más.Ezt tapasztaljuk újra és újra, ha felnőtt diszlexiásokkal beszélgetünk: azok tudnak sikeressé válni, akik a diszlexiát nem agyi elváltozásnak vagy fogyatékosságnak látják, hanem a normális képességek olyan változatának, ahol az erősségek és gyengeségek eltérő elrendeződésben jelentkeznek. Ez lehetővé teszi, hogy a problémáikat ne végletes, egész személyiségüket meghatározó jellemzőként lássák, hanem pusztán egyszerű tulajdonságként, ami olyan, mint a szemünk vagy a hajunk színe. Erre tökéletes példa Gábor, akinek - mikor kiderült, hogy diszlexiás - a szülei azt mondták: - A mi családunkban gyakori, hogy valaki nehezen olvas. Azonban mi, akik lassabban olvasunk sokszor nagyon kreativak is vagyunk. És mi úgy gondoljuk, hogy ez a kreativitás benned is megvan. Igazuk volt. Gábor most már egyetemista, és a tanulás mellett mobiltelefonos alkalmazásokat készít, és eltartja önmagát. Gábor őszintén beszél olvasási problémáiról, ez nem okoz neki kellemetlenséget. Ez egyszerűen csak egy jellemzője, ugyanolyan tulajdonság, mint a kreativitás. Mit tehetsz Te?Hogyan hozhatsz létre olyan környezetet, melyben a Te, olvasási problémákkal küzdő gyermeked is hasonlóan pozitív hozzáállást alakíthat ki? A következő három kulcsüzenet hozzásegítheti gyermekedet, hogy magabiztos, határozott felnőtté váljon a diszlexiája ellenére – vagy talán épp azért. 1. Gyengeségek ÉS erősségekA diszlexiás gyerekek többségének agya azért működik másként, mert más dolgokban erősek és tehetségesek, mint a többiek. Ezek közé az erősségek közé tartozik többek között, hogy könnyebben ismerik fel az összefüggéseket, gyorsabban oldják meg a problémákat, és hamarabb találnak új választási lehetőségeket. Ugyanakkor ennek hátrányai is vannak. Sokaknak, akik ezekben a dolgokban tehetségesek, problémát okoz, hogy például adatokat megjegyezzenek, rossz a helyesírásuk, és nehezen viselik a monotonitást, mint például az összeadás vagy a szorzótábla elsajátítása. A kreativitás és a következetesség más jellegű agyat kíván, ezért aki az egyikben kiemelkedik, az gyakran rosszul teljesít a másikban. 2. Fejlesztés és fejlődésTermészetesen nagyon fontos, hogy gyermeked olvasási, számolási és tanulási képességének fejlessztése, de talán még ennél is fontosabb, hogy kiderítsétek, mi az, amiben tehetséges, és hogy hogyan lehet az hasznára. Az is lényeges, hogy ezekről az erősségekről (és hasznukról) gyermeked tanárainak is beszámolj. Az erős képességek továbbfejlesztésével érhetitek el, hogy gyermekednek felnőttként olyan munkája legyen, amit valóban szeret. 3. Dolgozz keményebben!Ha van rá lehetőséged, akkor harcolj ki olyan könnyítéseket gyermekednek, mint a számítógép-használat, a hangrögzítés, vagy a hosszabb idő a dolgozatoknál. Ugyanakkor gyermekednek még akkor is keményebben kell dolgoznia a többieknél, ha sikerül ezeket a könnyítéseket megszerezni. Ez nyilván nem igazságos, azonban a helyzet az, hogy azok a diszlexiások tudnak túllépni a problémáikon, és válnak sikeressé, akik megtanulták, hogy hogyan kell többet nyújtani, és hogyan lehet fejleszteni a képességeket. És ennek az ellenkezője is igaz: akik nem hajlandóak küzdeni, és visszariadnak a nehéz feladatoktól, azok felnőttként is rosszabbul teljesítenek. Hosszú távon a siker kulcsa a képességfejlesztés és a kemény munka. Kattints ide és tudj meg többet arról, hogy hogyan segíthetsz gyermekednek >>>
Gondolkodjunk közösen! Mondd el a véleményed! Legnépszerűbb bejegyzések
Legfrissebb bejegyzések
|
Kazal Kolos Az olvasás öröm is lehet!Azért dolgozunk, hogy egyetlen gyermek se valljon kudarcot az életben olvasási problémái miatt! Találkozzunk a Facebookon is!
|
||||||||||||||||||||
Kazal Kolos Copyright © Varazsweb |
|||||||||||||||||||||