Hogy segített a diszlexia az IKEA létrehozásában?

A múlt század első felében Svédországban egy fiatal fiúnak problémái voltak az iskolában, nehezen olvasott, és lassan, sok hibával írt. Hamarosan kiderült, hogy diszlexiás. Szorgalmának köszönhetően azonban a nehézségek ellenére is sikerült jól teljesítenie az iskolában, ezért mikor sikeresen megszerezte a bizonyítványát, az édesapja úgy döntött, hogy támogatja a fia elképzeléseit, és alaptőkét biztosít számára egy vállalkozás beindításához. A cég neve IKEA lett.

A titkos összetevő: Diszlexia

Ingvar Kamprad, az IKEA alapítója nemrég hunyt el, életéről és hagyatékáról sokan, sokat beszéltek. Amit én szeretnék kiemelni, az az, hogy a diszlexiának - hasonlóan sok más sikeres emberhez - milyen pozitív szerepe volt a tevékenységében. Valószínűleg a diszlexia ösztönözte arra, hogy hibái helyett az erősségeire koncentráljon, és ezeket próbálja meg a lehető legjobban használni. Amiben viszont kevésbé volt tehetséges, ott megkereste azokat az embereket, akik ezeken a területeken teljesítettek kiválóan.

Leckék Svédországismeretből

Az alapító diszlexiája számos érdekes újítást eredményezett, például az IKEA-bútorok különleges elnevezését. Mivel az IKEA termékeit kezdetben katalógusból, postán lehetett megrendelni, ezért a termékeket egyedi kódokkal kellett azonosítani. Azonban Ingvar – hasonlóan sok más diszlexiáshoz – nehezen jegyezte meg a számokat, ezért aztán egy új rendszert vezetett be, és minden bútort egy-egy ismert svéd földrajzi helyről nevezett el. Azóta is ezt a rendszert használják, mely a vállalkozás híres ismertetőjegyévé vált.

Olvasni - betűk nélkül

A cég egy másik ikonikus jellemzője az IKEA termékek összeszerelési útmutatója. Ezek csak képeket tartalmaznak, szöveget egyáltalán nem. Egy diszlexiás számára, aki vizuális módon, képekben gondolkodik, ez a tökéletes megoldás.

Legközelebb, ha a kezedben imbuszkulccsal egy IKEA polcot vagy asztalt raksz össze, gondolkodj el egy kicsit azon, hogy milyen szerepet játszott a diszlexia ennek a kedvelt márkának a megteremtésében, ízlésünk és világképünk formálásában.